Sok éve nem volt igazi, klasszikus tőzsdei bevezetés Magyarországon, ami volt - tavaly a Forrás, a Mol, az FHB -, az a privatizációból fakadt. Most a Freesoft nevű, magyar magánszemélyek (jórészt a menedzsment) tulajdonában levő szoftverfejlesztő, szolgáltató társaság rendez részvényjegyzést, ennek példáján pedig egy kicsit azt is megtanulhatjuk, mi mindent érdemes mérlegelni a hasonló akciók során.
Az egyetlen oka annak, hogy egy kisbefektető részvényt jegyezzen, természetesen az, hogy pénzt szeretne csinálni belőle, vagyis abban reménykedik, hogy a részvényeket majd később drágábban tudja eladni. Így a részvényt jegyezni vagy nem jegyezni témában végső soron azt kell mérlegelni, mennyi az esélye annak, hogy valóban nyereségesen fogunk tudni kiszállni az ügyből, vagy pedig a kockázatok dominálnak. Miután mindenkinek egyéni a kockázatvállalási készsége, erre nem fogunk egyértelmű választ adni, de megpróbáljuk áttekinteni, mi mindent érdemes ehhez tudni.
Ha kinyitjuk a FreeSoft Szoftverfejlesztő és Számítástechnikai Szolgáltató Rt. részvényeinek kibocsátásához készült - minden nyilvános értékpapír-kibocsátás alkalmával kötelező -, több tucat oldalas tájékoztató füzetet (az úgynevezett kibocsátási tájékoztatót), mindjárt az eleje táján azt olvashatjuk, hogy "egyben ez tekinthető a forgalomba-hozatal egyetlen hivatalos és jogilag kötelező érvényű dokumentumának". Vagyis, aki részvényt jegyez, annak ezt érdemes elolvasnia (annál is inkább, mert a jegyzések során rendszerint aláíratják vele, hogy elolvasta).
Egy másik dolog, ami mindjárt az elején fel kell tűnjön a tájékoztatóban, az az, hogy "az értékpapír kibocsátása a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú". Ennek a mondatnak a feltüntetésére ugyanis a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) kötelezte a kibocsátót és a forgalmazót. De mi is jelent ez? A PSZÁF indoklása szerint ezt azért rendelte el, mert "a kibocsátó jelen cégformában tavaly jött létre, továbbá a tájékoztatóban feltárta kockázatvállalási hajlandóságát a befektetések területén, illetve hogy a számítástechnikai ágazat nemzetközi viszonylatban is az átlagosnál kockázatosabbnak minősül".
A Freesoft ugyanis két cég összeolvadásából jött létre, így jelenlegi formájában valóban nem túl hosszú múltra tekinthet vissza, bár két tagvállalata már régóta működik. Ami a kockázatvállalási hajlandóságra való kitételt illeti, a társaság bevallottan ahhoz próbál részvénykibocsátással tőkét gyűjteni, hogy - például méretének optimálisabb szintre hozása érdekében - más társaságokat vásároljon fel. A számítástechnikai ágazat pedig erősen konjunktúrafüggő, másrészt iszonyú gyors a technológiai haladás.
A PSZÁF-nak egyébként alapvetően nem feladata, hogy a különböző értékpapír-kibocsátásokat véleményezze, de van egy olyan paragrafus a tőkepiaci törvényben, amely szerint " szokásostól eltérő" kockázat esetén kötelezheti a kibocsátót ennek feltüntetésére. A múltban jó néhány kibocsátás érdemelte ki ezt a mondatot. Az egyik legemlékezetesebb eset a Globex 2000 kötvényeké volt, a kibocsátó nem sokkal később csődbe is ment. De szerepelt ez a mondat még az OTP Bank egyik különleges, részvényindexhez kötött kamatozású kötvényének tájékoztatójában is, pedig az OTP maga ugyebár finoman szólva is stabil pénzügyi helyzetű vállalkozás.
Visszakanyarodva az eredeti feltevésünkhöz: lesz-e, aki ezeket a részvényeket jó áron megvásárolja? Nem tudni. A hazai részvények legfőbb vásárlóinak, a külföldieknek az érdeklődése egyelőre kétséges, mert a cég maga kicsivel egymilliárd forint feletti alaptőkéjével igencsak aprócskának számít nemzetközi léptékben mérve. Hazai spekulánsok, intézmények figyelmét viszont felkeltheti a részvény.
Mi mindenért érdemes egy részvényt megvásárolni? Egyrészt érdemes lehet akkor, ha a társaság jól gazdálkodik, nyereséges, és ezt a nyereséget növelni is képes. Másrészt érdemes lehet, ha magas osztalékot fizet. Harmadszor, ha terjeszkedni tud, vagyona várhatóan erősen emelkedni fog ("növekedési sztori").
Ami a nyereséget illeti, tavaly év végén a két tagvállalat együtt is csak mintegy 24 millió forintos nyereséget ért el, ez az 1,05 milliárd forintos új alaptőkére vetítve, nem túl fényes. (Az árfolyam és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa, a gyakran használt P/E mutató így 80 körüli, míg a tőzsdén 10-20 körüli értékek jellemzőek.) Az osztalékkal kapcsolatban sem kecsegtet semmivel a kibocsátási tájékoztató, nem számol be konkrét osztalékpolitikáról, csak annyit ír, hogy az osztalék a tulajdonosok döntésén múlik (a magas osztalékhoz persze magas nyereség is kellene). Így, végső soron, a növekedés lehetősége, a kilátásba helyezett cégfelvásárlások kapcsán lehet arra okot találni, hogy valaki ilyen részvényt vásároljon.
A szkeptikusok további, óvatosságra intő jeleket találhatnak a cég történetében. Amikor ugyanis a két társaság összeolvadt, a 211 millió forintos saját tőkéjű Freesoft Kft.-t egy független szakértő - részben tőzsdei árfolyamok összehasonlító elemzése alapján - 850 millió forintra értékelte, és ezen az áron került be az új társaságba. Ez azt jelenti, hogy a cég vagyonának mintegy kétharmada, több, mint 600 millió forint úgynevezett goodwill, cégérték, nehezen értékelhető "eszmei érték". Hogy ez az értékelés kiállja-e a próbát, azt az idő fogja eldönteni.
A részvényekért a napokban induló jegyzés során mindenesetre 1800 forintot kérnek darabonként, azaz a cég könyveiben nyilvántartott részvényenkénti vagyon (saját tőke) 180 százalékát. Önmagában ez sem jelent sokat, hiszen a tőzsdén számos olyan részvény forog, amelynek árfolyama jóval magasabb az egy részvényre jutó saját vagyonnál, és számos olyan is, ahol éppen fordított a helyzet.
Nemrég a Freesoft egyébként úgy nyilatkozott a sajtóban, hogy a tervezett válallatfelvásárlások során saját részvényeivel szeretne majd fizetni, és ehhez a részvényeket a tőzsdén fogja beszerezni. Ez mindenképpen biztató hír, mert ez azt jelenti, hogy lesz majd egy masszív vevője a papíroknak, ami jótékonyan hathat az árakra. (Ez mindenesetre nincsen benne a kibocsátási tájékoztatóban, így hivatalosnak nem tekinthető információ...)
Egyetlen dologtól biztosan nem kell félni: attól, hogy nem jut majd részvény. A jegyzésnél ugyanis nem határoztak meg maximális mennyiséget, így a határ elvileg a csillagos ég, és a papírok elosztásával sem kell majd bajlódni.
