Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai jelzáloglevél-piac legújabb kori történetében először most februárban magánszemélyeknek is kínálnak papírokat. Az úttörő szerepre az OTP-csoport vállalkozott, amely kifejezetten a lakosság igényeire szabott konstrukciót hozott ki, ám szép csendben az FHB is nagyon hasonlóval rukkolt elő. A versengés tehát megindult a kisbefektetők pénzéért, lássuk, mit is kell ezekről a papírokról tudni.
Mielőtt szokás szerint ízekre szednénk a jelzáloglevelekkel kapcsolatos kockázatokat, azok hátrányait, kezdjük pozitívan: miért érdemes ezekkel a papírokkal foglalkozni? Elsősorban azért, mert a jelzáloglevelek hozama magas, magasabb, mint a bankbetéteké vagy az összehasonlításra alkalmas állampapíroké. Kockázata pedig alacsony, szinte az állampapípokéval vetekszik a mögötte levő ingatlanvagyon miatt. Elsősorban azért, mert, még ha csődbe menne is a jelzálogbank, akkor is a jelzáloglevelek tulajdonosai jutnak először, mindenki előtt pénzükhöz, mert a bank hitelei mögött álló ingatlanokra terhelt jelzálog őket illeti. (A jelzálog azt jelenti, hogy a hitelt felvevő ingatlanját zálogba adja arra az esetre, ha nem tudná fizetni a hitelt. Ekkor az ingatlan eladásából először a kölcsönt nyújtó jut a pénzéhez. Ez esetben a jelzáloglevél-tulajdonosok.)
Másrészt a jelzálogbankok működésének önmagában is viszonylag alacsony a kockázata. Elég csak arra gondolni, hogy az ingatlanok forgalmi értékének rendszerint csak kisebb részére adnak hitelt. Vagy arra, hogy a hitelezés túlnyomórészt lakáshitelekből áll, és ki veszítené el szívesen a feje fölül a tetőt, aki tud, feltétlenül fizet a banknak.
Kis idő, kis kockázat
Amint azt sorozatunk 16. részében ("A brókerek titkos tippje" címmel) is említettük, eddig a jelzálogleveleket majdnem teljes egészében intézményi befektetők vásárolták meg. Az értékpapírokat, a vásárlási feltételeket (aukciók) eleve inkább az ő igényeikhez - nomeg a kibocsátó jelzálogbankok igényeihez - szabták. Általában legalább 5-6 éves, de sokszor 10 éves, fix kamatozású papírok voltak ezek (kisebb mennyiségben változó kamatozású is előfordult közöttük). Ez volt talán a legfontosabb, ami visszatartotta a hazai kisbefektetőket a vásárlástól, hiszen a hazai szokások szerint inkább csak pár hónapra, esetleg egy-két évre szeretik az emberek lekötni a pénzüket.
A hosszú futamidő - a szokatlanságon, kényelmetlenségen kívül - azért sem kedvező, mert növekszik a kamatkockázat, illetve likviditási kockázat. Vagyis: egy hosszú futamidejű kötvény árfolyama sokkal nagyobb ingadozást mutat a másodlagos piacon, mint egy rövidebb papír. Ha a befektetőnek lejárat előtt kell eladnia értékpapírját, így jelentős veszteség - vagy nyereség - érheti ennek kapcsán. (A jelzáloglevelek vagy más néven jelzálogkötvények tulajdonképpen nem mások, mint ingatlanfedezet mellett kibocsátott kötvények, a piacon egyszerűen kötvényként viselkednek.)
Most az OTP Jelzálogbank Rt. és az FHB (Földhitel- és Jelzálogbank Rt.) egyaránt egy éves papírt bocsát ki, ami ezt a fő problémát kiküszöböli. Egy másik kellemetlensége volt eddig a jelzáloglevelek kibocsátásának, hogy csak aukciókon lehetett rájuk licitálni. (Ezen kívül még a tőzsdén is meg lehet ezeket venni, ebben azonban szintén nem mindenki járatos.) Ez a kisbefektetők szempontjából több hátrányt is jelent: egyrészt, nyilvános aukciót egy-egy cég csak néha-néha (jó esetben havonta) rendezett, tehát egy bizonyos napon kellett volna ráérni hozzá. Másrészt, az aukció, az árverés azt jelenti, hogy a vevők megadnak egy árat, amelyen szeretnének vásárolni, az eladó pedig utólag megmondja, hogy milyen árig fogadta el az ajánlatokat. Így egyrészt a kisbefektetőknek is tudniuk kell számolni, hiszen az árat meg kell határozniuk (vagy a bankfiók alkalmazottjára kell hagyatkozni), másrészt előfordulhat, hogy végül nem kapnak papírt, így hiába fáradtak. (Ekkor pár nap kamatveszteséggel is számolni kell.)
Az OTP ezt a problémát megoldotta azzal, hogy - a Kamatozó Kincstárjegy nevű állampapír mintájára - kéthetes jegyzést rendezett (február 13-ig), az első héten árengedménnyel, a másodikon teljes áron (névértéken) adja a 10 ezer forintos névértékű papírokat. Ennek meg az a hátránya, hogy aki nem az utolsó napon jegyez, az - a pár napos kamatveszteség miatt - természetesen valamivel alacsonyabb hozamot ér el a maximálisnál.
Az FHB-nél még nem mondhatjuk, hogy kifejezetten lakossági papírt csinált volna, hiszen ugyanúgy aukción árulja, mint az eddigieket. Itt végül is az egy éves futamidő az egyedüli könnyítés, ugyanúgy ajánlatot kell tenni, mint a több éves kötvényeknél. Ez azonban egy mindössze egy éves papírnál feltehetően senki számára nem okoz túl nagy nehézséget.
Mézesmadzag a hozamban
Az FHB-papírok kamata évi 13 százalék, ami felettébb jól hangzik, ha a jelenleg, február elején 10-11 százaléknál tetőző banki kamatokkal hasonlítjuk össze (pár esetben még ennél magasabb kamatot is találni, de az általában csak legalább 5 millió forintra vonatkozik). Ugyanúgy kedvező az igazán mérvadó, szintén egy éves Kamatozó Kincstárjegyhez képest, amely jelenleg évi 10,5 százalékot fizet. (Nem is beszélve a postákon kapható Kincstári Takarékjegy évi 9,5 százalékáról.) Kérdés persze, milyen áron lehet majd hozzájutni a február 9-i aukción. (Mivel az aukció egyetlen nap, e sorok olvasásakor sokan már ismerhetik az eredményt.)
Ha abból indulunk ki, hogy a papírt elsősorban most is az intézményi befektetőknek szánják, akik a tapasztalatok szerint mindenképpen valamivel magasabb hozamot várnak el tőle, mint az állampapíroktól, akkor azt mondhatjuk, hogy a 13 százalékos, vagy picivel alacsonyabb hozam reális. Az egy éves állampapírok "nagybani", intézmények, nagybefektetők közötti forgalmában ugyanis a múlt hét végén évi 12,20-12,50 között szóródtak a hozamajánlatok, és ha a "nagyok" nem érik be ennyivel, akkor egy 12,50-12,90 százalékos ajánlattal a kisbefektetők is nagy valószínűséggel labdába rúghatnak. De függ a dolog attól is, hogy az aukció napján milyen az állampapír-piaci hangulat, a hozamok gyakran napon belül is hajlamosak erősen elmozdulni. De nem célunk jóslásokba bocsátkozni, ha az újszerű konstrukciót sokan felfedezik, akár jelentősen lejjebb is süllyedhet a hozam.
(Egy kis hozamszámítás. A 13 százalékos hozamhoz névértéken, 10 ezer forinton kell ajánlatot tenni. A 12,5 százalékos éves hozam eléréséhez 11 300/1,125=10 044,4444 százalékos, azaz 10 044 forintos árfolyamon kell ajánlatot tennünk, kerek egy évvel számolva.)
Az OTP lakossági jelzálogleveleinek kamata évi 11,25 százalék, ami a lakossági kamatokhoz és a lakossági állampapírokhoz képest szintén vonzó felárat jelenthet. Itt szinte biztos lehet benne a kisbefektető - sőt, minél kisebb a tőkéje, annál inkább -, hogy papírhoz jut, mert ha a bank elképzeléseinél nagyobb is lenne a jegyzés, az elosztás a kártyaleosztás szabályai szerint történik. (A minimális jegyzés az OTP-nél 100 ezer forint, az FHB-nál csak az alapcímlet, egy darab 10 ezer forintos papír.)
Ha olyan alacsony a kockázat, akkor miért magas a hozam? Likviditási felárnak is nevezhetjük, mert a jelzáloglevelek forgalma általában alacsonyabb, árfolyama változékonyabb az idő előtti eladást lehetővé tevő tőzsdén, mint például az állampapíroké (Az azonnal pénzzé tehető bankbetétekről nem is beszélve.). Közrejátszik bizonyára a papírok alacsonyabb ismertsége, az ez által alacsonyabb kereslet is. Emiatt az FHB már rendezett is külföldi kibocsátást, az alacsonyabb euró-kamatok miatt neki is megérte devizában eladósodni, de ennek is vannak költségei.
Mindkét jelzáloglevél széles, országos hálózatban kapható. Később várhatóan mindkét pénzintézet újra rendez majd hasonló akciókat.
