Széles körű nemzetközi együttműködés keretében született meg az első transzgenikus hibridkukorica, az Mv 500 Bt. Az eredeti változatot (Mv 500) az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete egy francia nemesítő céggel folytatott közös program keretében állította elő. Ez a hibrid 2005-ben kapott állami elismerést Magyarországon s került be az Európai Unió közös katalógusába, amely forgalmazási jogot biztosít az EU valamennyi tagországában. A külföldi partnerekkel a közös munka kiszélesedett, s elindult egy újfajta kutatási program is, melynek keretében a hibrid egyik szülőtörzsébe beépítették a kukoricamoly elleni rezisztencia génjét. Az átalakított (transzgenikus) törzzsel előállított Mv 500 Bt megőrizte kiváló agronómiai értékeit, ilyen például a standardoknál 5 százalékkal nagyobb terméshozam és az alacsonyabb szemnedvesség-tartalom. Ezeknek köszönhetően elsősorban azon kukorica-termőhelyeken számíthat komoly érdeklődésre, ahol jelentős a moly által okozott kár és nem tiltják - ilyen Spanyolország - a transzgenikus hibridek termesztését.
A Bt kukorica elnevezésben a Bt a Bacillus thuringiensis, egy spóraképző talajbaktérium nevéből származik. A baktériumnak a spóráit és az endotoxinját - mint mikrobiális eredetű rovarölő szert (Dipel) - az 1950-es évek óta használják a növényvédelmi technológiákban. A kukoricába bevitt gén egy rovarölő hatású kristályos fehérjét termel (innen ered a gén crystall cry elnevezése), amely önmagában nem mérgező (ún. protoxin). Toxikus hatása akkor alakul ki, amikor a szerkezete a növény részeit elfogyasztó lárva vagy imágó emésztőszervében - jelátviteli folyamatoktól függően - megváltozik. A növény sejtjeiben termelődő protoxin az elfogyasztott táplálékkal bejut a lárva emésztőrendszerébe, a középbélben lévő receptorokhoz kötődik, majd a hámsejtek membránjának károsításával a lárva pusztulását okozza. A különböző törzsek által termelt toxinok más-más rovarcsoport ellen hatékonyak. A növényben termelődő protoxinok tehát fajspecifikusak, azaz nem minden élőlényt, csak a célszervezetek adott körét károsítják.
A növények megjelenésükben, viselkedésükben és fejlődési ciklusukban semmiben sem különböznek nem transzgenikus változataiktól. A Bt kukoricákat összehasonlították hagyományos kukoricákkal, melynek során 77 paramétert vizsgáltak, többek között nedvességet, fehérjetartalmat, aminosavakat, glükozidokat, zsírokat, rostokat, vitaminokat, különböző másodlagos anyagcseretermékeket, ásványi anyagokat és hamut. A vizsgálat semmilyen, biológiailag jelentős eltérést nem mutatott ki. A Bt kukorica az összetételét illetően a hagyományos kukoricával egyenértékűnek tekinthető. (A hozzáadott jellemzők kivételével). A kártevőkkel szembeni rezisztenciájuk azonban igen hatékony, a biotechnológiai módszer a kártevők közel 100 százalékát képes elpusztítani.
A technológia tehát kiváló lehetőségeket kínál a kukoricatermesztés jövedelmezőségének a javítására. Minden növényfajt figyelembe véve a világon több mint 110 millió hektáron élnek is a lehetőséggel, hazánkban és több más EU-tagországban azonban moratórium tiltja ezen technológia gyakorlati alkalmazását. Ennek megfelelően Magyarországon továbbra is csak az Mv 500 eredeti, nem transzgenikus változata áll a kukoricatermesztők rendelkezésére.
A kutatást ugyanakkor nem tiltják, sőt az alkotmány szabadságot biztosít a kutatóknak, természetesen ellenőrzött körülmények között, amit a szabadföldi kísérletekre vonatkozó törvény szabályoz. Kérelmeik elbírálásánál azonban a kutatóknak gyakran indokolatlan, a törvény szövegéből és szelleméből nem következő feltételeket szabnak. Emiatt a kutatócsoport kénytelen volt vizsgálatainak ezen részét az ország határain kívülre helyezni.
Economx