A lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megfelelően két változatot dolgozott ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) a jövő évtől rendelkezésre álló uniós források felhasználására: az egyik a gazdaság- és a vállalati kutatásra, illetve a közlekedésfejlesztésre, a másik az oktatási és képzési programokra, a humán infrastruktúrára, a környezetvédelmi beruházásokra és a szociális programokra fordítana kevesebbet mintegy 800 milliárd forinttal – derül ki a NAPI Gazdaság tudósításából.
A Kóka János által preferált növekedésorientált változat elfogadása esetén a versenyképesség növelése érdekében kiemelt súlyt kap az új termelési technológiák kkv-knál való elterjedése, a nagyvállalatok körében az intenzív k+f és innovációs tevékenység ösztönzése. A legtöbb pénz, több mint kétezermilliárd forint, a közlekedésfejlesztésre jutna. A szintén növekedésorientált, ám a foglalkoztatás bővítését fokozottabban figyelembe vevő változat csaknem 600 milliárddal kevesebbet áldozna a gazdaságfejlesztésre, ugyanakkor a munkaerő-piaci helyzet problémáinak megoldására több oktatási és képzési programot valósítana meg.
Hogy melyik változatot véglegesítik, az politikai döntés kérdése – mondta Baráth Etele a területért felelős korábbi miniszter. Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterhez a foglalkoztatás bővítését előtérbe helyező koncepció áll közelebb, a nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a gazdasági növekedés nem mindig jár együtt a munkahelyteremtéssel. Szakértők szerint a foglalkoztatást ösztönző változat lassabb, ám fenntarthatóbb növekedést eredményez. A konvergenciaprogram teljesítése szempontjából nincs nagy különbség a két változat között, ám 50 ezer új munkahely esetén 100 milliárd forinttal nőhetnek a költségvetés bevételei. A közgazdászok többsége szerint a konvergenciaprogram teljesítésére nem lehet hatással a NFT-ből finanszírozott beruházások ütemezése, véleményem szerint azonban hozzájárulhat a hitelességhez, és stabilizálhatja a piacot – mondta Baráth a NAPI Gazdaság kérdésére válaszolva.
Uniós modellszámítások szerint az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT1) forrásainak köszönhetően a 2004 és 2010 közötti időszakban Magyarországon tíz százalékkal, mintegy 16 ezer milliárd forinttal nő a bruttó hazai össztermék – idézi Baráth Etelét a napilap. A strukturális és kohéziós alap forrásai nemcsak a GDP-re fejtenek ki kedvező hatást, a számítások szerint a vizsgált hét év alatt csaknem húsz százalékkal több beruházás valósul majd meg és a lakossági fogyasztás is jelentősen emelkedik. A közösségi támogatásoknak köszönhetően a foglalkoztatási szint is javul, a megkötött szerződésekben tett ígértek alapján 126 ezer munkahely maradhat meg és több mint 45 ezer új munkahelyet hozhatnak létre.
A strukturális alapok kedvezményezettjeinek többsége ugyan a versenyszférából került ki, a legtöbb támogatást az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek szerezték meg. Az arányok számottevően már nem változnak, mivel a 680 milliárd forintnyi strukturális forrás több mint kilencven százalékát már lekötötték. A visegrádi országok közül elsőként a magyarok kötötték le a rendelkezésükre álló 371 milliárd forintos kohéziós alapbeli támogatási keret egészét – emelte ki a Baráth. A magyar önrésszel kiegészített 600 milliárd forintnyi forrásból jórészt környezetvédelmi és közlekedési beruházások valósulnak meg. Tavaly az Európai Bizottság a radarfejlesztéssel, az észak-alföldi ivóvízellátással, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodással, valamint a vasútfejlesztés előkészítésével kapcsolatos projektet hagyta jóvá.
Komócsin Sándor