Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miért nem volt életképes a régi törvény? A kockázati tőkealapok és a kockázati tőkealap-kezelők szabályozását az azóta hatályon kívül helyezett 1998. évi XXXIV. törvény kísérelte meg először. A törvény megalkotását szokatlanul hosszú előkészítés előzte meg, ami részben annak volt köszönhető, hogy a szabályozás szükségességét, illetve annak mértékét illetően már akkor is megoszlottak a vélemények.
A korábbi törvényt már megszületésekor számos kritika érte. Hibájául rótták fel többet között, hogy elsősorban a magánszemélyek kockázati tőkebefektetéseit kívánta elősegíteni. Ez a tény, valamint különböző befektetési korlátozások lényegében kizárták az intézményi befektetőket a kockázati tőke piacáról. Ezenkívül a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló túlszabályozottság rendkívül szűk mozgásteret engedett a tőkealapoknak, amelyet még a bevezetett adókedvezmények sem ellensúlyoztak. Így a régi törvény nem érte el célját, nem segítette elő a kockázati tőke és a serdülő vállalkozások egymásra találását. Nem csoda, hogy a jogszabály hatálybalépése óta eltelt nyolc év alatt is mindössze kettő, a törvényben meghatározott követelményeknek eleget tevő tőkealap-kezelő jött létre, és már azok sem működnek.
Mit mutatnak a nemzetközi tapasztalatok? Kelet-Közép-Európa más országairól is elmondható, hogy a kockázatitőke-piac jogi szabályozása még gyerekcipőben jár. Csehországban például még mindig nem elég széles körben ismert a kockázati tőke működési mechanizmusa. Ott is megtalálhatók továbbá azok a korlátozások, amelyek a közelmúltig nálunk is lehetetlenné tették a hazai biztosítók és nyugdíjalapok kockázati tőkebefektetéseit. Lengyelországban sincs külön szabályozás a kockázati tőkealapokra, illetve a kockázati tőketársaságokra vonatkozóan, az ott működő kockázati tőkealapok vagy külföldi bejegyzésűek, vagy (ritkábban) általános befektetési alapokat használnak a piac szereplői, melyekre számos befektetési korlát vonatkozik. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a kockázatitőke-piac szabályozása kifinomult, ugyanakkor rugalmasan alkalmazkodik a piac igényeihez. Az Egyesült Királyságban külön adókönnyítések vehetők igénybe a befektetés formájától függően, például akkor, ha bizonyos feltételek mellett a menedzsment is részt vesz a befektetés értékesítésében, akár eladói akár vevői oldalon, például részvényopciós program keretében. Az Egyesült Államokban, bár hasonlóan a jelenlegi és a korábbi magyar szabályozáshoz is a kockázati tőkealapok hatósági nyilvántartásba vételhez kötöttek, számos kivétel alkalmazható, amely alapján felmentést lehet nyerni a regisztrációs kötelezettség alól.
