– Mi van megvalósulóban az MVM Zrt. tavaly megfogalmazott elképzeléseiből?
– Arra törekszünk, hogy az MVM erős, integrált, azaz a villamosenergia-ellátás teljes vertikumában jelen lévő nemzeti társaságcsoport legyen, mely szűkebb hazánkon kívül a régióban is szerepet vállal. A tavalyi évben már megtettük az első, legfontosabb lépéseket. Elsők közt említeném a tavalyi év legjelentősebb cégjogi változását: az integrált átviteli hálózati rendszerüzemeltető társaság létrehozását az MVM-társaságcsoport keretében. Ezzel az MVM egyik korábban alaptevékenységnek számító funkciója, az átvitel a leányvállalatunkhoz került. Idén folytatjuk ezt az építkezést: már a teljes piacnyitásra is készülve létrehoztuk az MVM új kereskedő cégét. Ez a másik alaptevékenységünket, a közüzemi villamos energia-nagykereskedelmét fogja ellátni. Ezzel jön létre igazából az a legkorszerűbb, ütőképes irányítási modell, melyet célul tűztünk: az MVM erős, hatékony stratégiai holdinggá alakul.
– Ebben a struktúrában hol a helye a Paksi Atomerőműnek?
– Az MVM Csoport új struktúrájában meghatározó szerepe van és lesz az egyetlen hazai nukleáris energiatermelőnek. A tavalyi év e téren is mérföldkőnek számított: a parlament elsöprő többséggel támogatta az atomerőmű üzemidő hosszabbításának programját, amely stratégiánk egyik kulcseleme. Másrészt az erőmű tavaly igen eredményesen működött, ismét a hazai villamosenergia-termelés 40 százalékát adta, a legolcsóbb áron, biztonságosan és egyben szolid nyereséggel. Nagyon sok minden szól az atomenergia mellett. Például, hogy a kőolaj a világ politikailag bizonytalan pontjairól származik. Másrészről úgy vélem, az elmúlt időszak krízis közeli helyzete a gázellátás terén még inkább aláhúzza stratégiánk helyességét, melyben az atomerőműnek tartósan stabil helyet szánunk.
– Eszerint az esetleges bővítés sem kizárt?
– Egyáltalán nem. Meggyőződésem, hogy hosszabb távon komolyan kell venni az atomerőmű bővítésének gondolatát, mert a nemzetközi energetikai trendek és Magyarország helyzete is ezt tenné indokolttá. Mindazonáltal, egy ilyen horderejű kérdést a lehető legszélesebb összefüggéseiben kell vizsgálni, és erre bőven van is időnk. Most a húszéves üzemidő-hosszabbítás előkészítésének feladataira kell koncentrálnunk.
– Milyen lépésekkel indultak el az MVM regionális nagyvállalattá válásához vezető úton?
– Stratégiánk negyedik alappillére a regionális nagyvállalattá válás. Az efelé tett lépések közé sorolható például, hogy tavaly írtuk alá a romániai Transelectricával a Békéscsaba–Arad távvezeték létesítéséről szóló megállapodást. Ezt nemcsak azért tartjuk fontosnak, mert egy évek óta húzódó projekt végrehajtása indulhatott meg, hanem azért is, mert a távvezeték létesítésével új hálózati elemek jelennek meg, az új összeköttetéssel javul az ellátás biztonsága. Ugyanakkor bővülnek kereskedelmi lehetőségeink is. Az erős hálózati kapcsolatok ahhoz is szükségesek, hogy a magyar villamosenergia-rendszer egyik égető problémáját, a völgyidőszaki többletek tárolására is alkalmas szabályozó kapacitások hiányát megoldjuk. Például szivattyús tározós vízerőmű létesítésével ott, ahol ez ésszerűen lehetséges – adott esetben valahol a Kárpátokban.
– Röviden összefoglalva mi az MVM új stratégiájának lényege?
– A lényeg: a csoportszintű hatékonyság javítása, a jövedelmezőség és az MVM Csoport értékének növelése. A stratégia elfogadásával megteremtettük a siker, az eredményes munka külső és belső feltételeit. Valamennyi lépésünk ezt a célt szolgálja. Az egész ország érdeke szerint versenyképessé kell tenni a nemzeti villamos társaságcsoportot, mert ezt követeli meg a hazai és főleg a nemzetközi piac. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy csak azok a cégcsoportok sikeresek az erősödő versenyben, amelyek hatékonyan, erőiket koncentrálva működnek. Az egész magyar nemzetgazdaság, de meggyőződésem, hogy valamennyi magyar állampolgár közös érdeke, hogy az MVM Csoport is ilyen sikeres, gyarapodó, és ugyanakkor a hazai áramellátást változatlanul magas színvonalon biztosító nemzeti érték legyen.
Komócsin Sándor