Az európai közös pénz bevezetésének érdekében Lengyelországnak 2012-re, Magyarországnak és Litvániának pedig egy évvel korábbra kell a költségvetés hiányát a GDP három százaléka alá szorítani.
A nyolc, még az eurózónán kívül maradt volt szocialista ország átlagosan 3,9 százalékos hiányt produkál az idén, miközben tavaly még csak 2,9 százalék volt ez az adat - az IMF számításai szerint. A Valutaalap megjegyzi, hogy az országcsoport még az átlagosnál is jobban megszenvedi a gazdasági világválság hatásait.
A legnagyobb keleti tagállam, Lengyelország 6,6 százalékos GDP-arányos hiányra számít az idén. Ehhez képest évi 1,25 százalékpontot kell faragni, ha el kívánják érni a kitűzött célt - mindezt a bedőlt hitelektől és vállalati csődöktől hangos gazdasági környezetben.
Az ország idén 1,4 százalékos GDP-esésre számít, és várhatóan 2010-re is éppen csak növekedésbe fordul a trend. Donald Tusk miniszterelnök augusztusra ígérte az euróbevezetési stratégia felülvizsgálatát.
Litvánia - amely Észtország és Lettország után az EU legnagyobb recessziójával néz szembe - komoly politikai összefogást mutatott fel a hiány lefaragása érdekében. Andrius Kubillius miniszterelnök korábban 2012-es euró-bevezetésről beszélt, bár az országnak nincs hivatalos céldátuma.
A litván hiányt idén 5,4 százalékosra várják, és ha nem történnek drasztikus ellenlépések, akkor az adat 2010-re 8 százalékig is felszökhet.
Magyarországon már senki sem beszél hivatalos euró-bevezetési céldátumról - hazánkat az uniós miniszterek felszólították, hogy szigorúan tartsa be az idei 3,9 százalékos, illetve a jövő évi 3,8 százalékos hiánycélt. Magyarország az EU-tagállamok közül elsőként fordult külső hitelért, és jelenleg összességében 20 milliárd eurós hitelfelvételi megállapodással rendelkezik az EU-val, az IMF-el és a Világbankkal.
Az érintett országok közül kettőnek a gondjait tovább súlyosbítja valutáik leértékelődése, illetve azok erős volatilitása: a lengyel zloty egy év alatt 23 százalékot gyengült az euróval szemben, aminél csak az izlandi korona bukott nagyobbat. Ehhez képest a forint 14 százalékos esése szolidnak mondható.
Litvánia nemzeti fizetőeszközét, a litát az euróhoz rögzítette - az árfolyam-stabilitásért így feltehetően jóval nagyobb reálgazdasági árat fizet.
