Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter élesen bírálta az Európai Unió keleti partnerség programját, amelynek célja az unió és Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna, illetve lehetőleg Belarusz kapcsolatainak szorosabbra fűzése. Lavrov egy brüsszeli fórumon felszólalva azt mondta, hogy miközben Oroszországot érdekszféra kiépítésével vádolják, ez a program egyértelműen azt szolgálja, hogy az EU kiterjessze befolyását keleti határain túlra. Moszkva úgy látja, hogy a volt szovjet tagköztársaságok közelebb húzása a Nyugathoz időnként a belügyeikbe való beavatkozással jár. Amikor Karel Schwarzenberg, az unió elnökségét ellátó Csehország külügyminisztere (képünkön) azt mondja, hogy az Oroszországgal stratégiai szövetségben lévő Belarusz elfelejtheti a keleti partnerséget, ha elismeri a Grúziától elszakadt Kelet-Oszétia és Abházia függetlenségét, akkor gyakorlatilag megzsarolja a minszki vezetést. Vajon így működik a demokrácia? - tette fel a szónoki kérdést Lavrov. Schwarzenberg egyébként azt is mondta, hogy "egyik álmunk valósult meg, amikor elfogadtuk a keleti partnerség programot" - a kezdeményezés legnagyobb támogatója ugyanakkor Lengyelország és Svédország.
Az unió múlt heti csúcsértekezletén 600 millió eurós alapot hoztak létre a keleti partnerség projektjeinek finanszírozására. Az EU olyan társulási megállapodások megkötését szeretné elérni, amelyekért cserébe az érintett országok a demokráciát és a szabad piacot erősítő reformokat hajtanának végre. A hosszabb távú cél az, hogy szabadkereskedelmi övezet alakuljon ki az unió és a partnerségben részt vevő országok között, amihez hozzátartozhat a vízumkényszer megszüntetése is. A 600 milliós keretből 350 milliót az állami intézmények és a határellenőrzés erősítésére, illetve a kisvállalkozások szerepének növelésére akarnak fordítani.
Lengyelország azt javasolta, hogy egy befolyásos, független különmegbízott irányítsa a keleti partnerség keretében folyó tevékenységet, amely egyebek mellett magában foglal évente nyolc külügyminiszter-helyettesi szintű találkozót Brüsszelben, évente egy külügyminiszteri és kétévente egy állam- és kormányfői csúcsértekezletet. Felmerült Tony Blair volt brit és Goran Persson volt svéd miniszterelnök neve. A tagországok többsége azonban az Európai Bizottság (EB) kezében akarja hagyni az irányítást, amely meg fogja nevezni a keleti partnerséggel foglalkozó felelősét. Ez utóbbi személy önálló, kizárólag ezzel a programmal foglalkozó teamet fog irányítani. Ebbe a csapatba a külügyi, az energiaügyi, a gazdasági, a jogi és az oktatási osztály delegál munkatársakat. Az EB-megbízott megnevezéséig a francia Hugues Mingarelli, a külkapcsolatokért felelős osztály helyettes vezetője felel a keleti partnerségért.
A program első csúcsértekezlete május 7-én lesz. Erre az említett országok vezetőit várják, Alekszandr Lukasenko belorusz elnök akkor kaphat meghívást, ha Minszk nem ismeri el a két szakadár grúz tartomány függetlenségét. Az EU jóindulata jeléül decemberig meghosszabbította a belorusz tisztviselők beutazási tilalmának felfüggesztését. A korlátozást 2006-ban vezették be, mivel Belaruszban megsértették az emberi jogokat, de tavaly októberben felfüggesztették, hogy Nyugat-barát lépésekre ösztönözzék a minszki rezsimet.
