Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A visegrádi országok közül Csehországban a legerőteljesebb az élelmiszer-kereskedelmi koncentráció. A hagyományos kis boltok a forgalom 29 százalékát adják, a többit a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek bonyolítják le - állapítja meg a Nielsen piackutató regionális elemzése. Bár a kutatásból első ránézésre úgy tűnik, hogy a csehek lemondtak a sarki fűszereseikről vagy nemzeti bolthálózataikról, közelebbről vizsgálva a helyzetet kitűnik, hogy a cseh élelmiszer-vásárlási szokások különböznek a magyartól vagy a lengyeltől. Csehországban jellemzően központosított volt az élelmiszer-kereskedelem, így a rendszerváltást követően sem vált annyira tagolttá a piac, mint Magyarországon vagy Lengyelországban.
A cseheknél az utóbbi időben végbement bolti koncentráció azonban a végéhez közeledik, a nagy alapterületű üzleteket működtető láncok megálltak a fejlesztésekkel, ennek megfelelően egy ideje nem is mozdult el piaci részesedésük a már említett szintről.
A cseh élelmiszer-kereskedelmi szerkezetnél valamivel "vásárlóbarátabb" a magyar, ugyanis bár a modern kereskedelmi csatornák itt is ránőttek a sarki fűszeresekre, de a kis boltok élelmiszer-piaci részesedése a Nielsen adatai szerint még mindig 39 százalékos. Ugyanakkor a Nielsen kiemelte, hogy itthon a nemzetközi láncok nem fejezték be terjeszkedésüket, vagyis hosszabb távon a modern kereskedelmi csatornák piaci részaránya közelít majd a cseh szinthez.
Más szakértők szerint olyan átrendeződés, amilyen a cseh piacon volt megfigyelhető, belátható időn belül nem lesz Magyarországon, az élelmiszer-kereskedelem szerkezetének a jelenlegi erős négyes tagoltsága megmarad, vagyis a hiper- és a szupermarketek mellett erősödő diszkontok és a pozícióikat erősen őrző magyar hátterű beszerzési láncok határozzák majd meg a kereskedelem ezen szegmensét.
A szlovák piac rövid időn belül követi a cseh modellt. Annak ellenére, hogy a kisbolti forgalom részesedése itt még 47 százalékos, három év alatt 10 százalékot vesztett részesedéséből, és a szlovák piacon a modern kereskedelmi csatornákat működtető hálózatok terjeszkedése töretlen.
A lengyel élelmiszer-kereskedelmi szerkezet a legérdekesebb a visegrádi országok közül. A hatodik legnagyobb uniós tagországban a hipermarketek két évvel ezelőtt 15 százalékkal részesedtek a piaci forgalomból, de pozíciójuk két százalékkal gyengült, úgy, hogy a kisbolti szegmens (itt 300 négyzetméter alatti üzletekről van szó) egy százalékkal erősödött. (A lengyel piacon a modern kereskedelmi méret 300 négyzetmétertől indul, nem úgy, mint a cseh, a szlovák, vagy a magyar piacon, ahol jócskán 400 négyzetméter felett lehet modern üzlettípusról beszélni.) Lengyelországban a 300 négyzetméter feletti üzletek élelmiszer-kereskedelmi részaránya 41 százalék, míg az ez alattiaké 56 százalék. A lengyel piac sajátossága, hogy az élelmiszer- és napi fogyasztási cikkek közül a háztartási vegyi árut elsősorban drogériák kínálják, ezek piaci részesedése elérte a 3 százalékot. A lengyel piacot tekintve itt a legkisebb a valószínűsége annak, hogy a nemzetközi láncok valaha is megtörik a sarki fűszeresek és hagyományos kis boltok hegemóniáját.
