Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kilencvenes évek óta jelentősen csökken azok száma, akik menedékjogot kérnek az Európai Unióban, de nagy a visszaesés az új évezredben is - derül ki az Eurostat összesítéséből. Míg 2001-ben még több mint 424 ezren nyújtottak be ilyen kérelmet, addig 2006-ra alig több mint 192 ezerre esett ez a szám, azaz több mint 50 százalékos a csökkenés. A folyamat az elmúlt évben felgyorsult: 2006-ban 15 százalékkal kevesebb menedékjogot kérőt regisztráltak, mint 2005-ben. A kedvező fejlemény legfőbb oka, hogy csökkent a világban - ezen belül a délszláv konfliktus lecsillapodásával Európában - azon régiók száma, ahonnan valamilyen ok miatt menekülnek az emberek.
A tagországok közül a legnagyobb, 70 százalékos visszaesést Szlovéniában regisztrálták, Lettországban 60, Cipruson, Ausztriában és Franciaországban 40 százalékkal zuhant a politikai menedékjogot kérők száma. A jelentős csökkenés ellenére még mindig nagyon sokan akarnak Franciaországban letelepedni - tavaly 26 300-an -, de az élen Nagy-Britannia áll, 27 900 kérelmezővel. A harmadik Svédország 24 300-zal, a negyedik Németország
21 000-rel, az ötödik Hollandia 14 465-tel. A lakosság arányához viszonyítva Ciprus és Málta áll az élen, ezer lakosonként 6, illetve 3,1 letelepedni szándékozóval.
Ez utóbbi két országban - szemben az átlaggal - az elmúlt öt évben nőtt a jelentkezők száma, csakúgy mint Litvániában, Svédországban, Görögországban és Magyarországon (44, 38, 35 és 32 százalékkal).
A menedékjogot kérők száma 1992-ben és 1996-ban ugrott meg jelentősen - mindenekelőtt Németországban -, a délszláv háború miatt. A fokozatos csökkenés ellenére még mindig az Európai Unió a világnak az a térsége, ahol a legtöbben igyekeznek új hazát találni. Tavaly Irak (19 200), majd Oroszország (18 800) és Szerbia, illetve Montenegró (12 700) állt azon országok listájának élén, ahonnan a legtöbben menekültek el.
