Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság (EB) jövőre vezetné be - önkéntesség alapján - az európai lobbisták jegyzékét. Sim Kallas, az EB egyik alelnöke, aki többek közt az uniós szintű visszaélések, csalások elleni küzdelmet vezeti, nagyobb nyilvánosságot lát szükségesnek a lobbiirodák tevékenységének ellenőrzésénél. Amennyiben a különféle konzultáns cégek nem lesznek hajlandóak arra, hogy önként regisztrálják magukat ügyfeleik és érdekkörük megadásával, akkor a szigorú amerikai szabályozás mintájára regulázná meg a közel 15 ezer brüsszeli lobbistát. Az elképzelés azonban máris nagy felzúdulást keltett. A londoni Financial Times által idézett, állami szerveknek dolgozó lobbisták érdekvédő szervezetének véleménye szerint egy ilyen nyilvános regiszter sértené az uniós versenyszabályokat. Az ügyfelek listájának és az általuk fizetendő honoráriumoknak a "leleplezése" az EPACA érdekvédő szervezet szerint egyébként se működne, mert az uniós lobbitevékenység definíciója túl általános, és az önkéntes adatszolgáltatás diszkriminatív, sokkal szigorúbb szabályozással járna, mint ami a nem kormányszerv ügyfelekre vonatkozik. Az ellenjavaslat szerint a rendszer csak akkor lehet működőképes, ha egyfelől világos definícióval behatárolják a lobbitevékenységet és rendelkeznek azon "kényes" adatok köréről is, amelyeket nem kellene nyilvánosságra hozni. A lobbizásból származó forgalomból ugyanis kideríthető a kliensek köre és az általuk fizetett honorárium is, ami adott esetben súlyosan érdeksértő lehetne.
Az EPACA aggályai azonban süket fülekre találnak Brüsszelben, Kallas munkatársai nem tűnnek nyitottnak arra, hogy figyelembe vegyék az ellenérveket. Jelenleg csak az Európai Parlament (EP) működtet egy lobbiregisztert, a listára felkerült személyek szabad bejárást kapnak az EP épületébe, találkozhatnak a képviselőkkel, viszont el kellett fogadniuk az EP etikai kódexét.
