Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy évtizede nem állt olyan jól az Európai Unióban a foglalkoztatottság, mint most: tavaly 3 millió új munkahelyet hoztak létre, a munkanélküliek aránya 7,8 százalék. Ennek csak egyik oka, hogy ismét tartós növekedési pályára lépett az unió, a másik, hogy kezd foganatja lenni az úgynevezett lisszaboni programnak, amely a versenyképesség biztosítása mellett a munkaerőpiacon is reformot sürget. Bár ez utóbbi a szociális Európával áll hadban, a közvélemény is lassan hozzászokik: lehet, hogy a rugalmas munkaerőpiac jelszava mostohább feltételeket teremt, viszont beletörődnek, ha következményeként több munkahely jön létre.
Tavaly márciusban az EU szokásos tavaszi csúcstalálkozóján, amelyet általában a versenyképesség javításának szentelnek, konkrét ütemtervet hagytak jóvá a pályakezdők foglalkoztatottságáról. Az általános célkitűzés a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása, a fiatalokat sújtó munkanélküliség radikális csökkentése. Ennek jegyében egyfajta EU-zsinórmérték, hogy a 22 éves fiataloknak legalább 85 százaléka vegyen részt középszintű oktatásban, az iskolájukat idő előtt elhagyók számát pedig 10 százalék alá kell csökkenteni. Elfogadták azt a célt is, hogy 2007 végére minden pályakezdőnek fél éven belül álláshoz kell jutnia, de legalábbis olyan helyzetbe kell kerülnie, amely javítja munkaerő-piaci pozícióját, például lehetőséget kell kapnia arra, hogy szakmai gyakorlaton vagy továbbképzésen vehessen részt. 2010-re a hat hónapnak 100 napra kell rövidülnie.
Belgiumban, követve az EU közös politikáját, a korábbiakhoz képest sokkal több erőfeszítést tettek a fiatalok munkába állítása érdekében. Bár általános belga trend – hasonlóan az egész EU-hoz – a munkanélküliek számának csökkenése, ezen belül a pályakezdőké látványosan zsugorodik. Ennek egyik bevált eszköze az úgynevezett „munkabolt”, ahol testre szabott ajánlatok várják a pályakezdőket, tehát nem egyszerűen a kereslettel találkoznak, de szakmai tanácsot is kapnak, ami előbb-utóbb konkrét ajánlathoz vezet. A munkabolt nem föltétlenül népszerű – ugyanis kötelező. Bár nem országos, csak helyi kezdeményezésről van szó, egyre több önkormányzat teszi kötelezővé a munkanélküli-segélyben részesülők itteni regisztrálását. Tény az is, hogy a munkabolt szakemberei nem lehetnek híján a rábeszélés művészetének, ugyanis egyik deklarált módszerük a győzködés: figyelembe véve a jelöltek egyéni körülményeit, igyekeznek elfogadtatni velük az adott állást vagy éppen a további beiskolázást. A visszautasítás csak nagyon alapos okból történhet, akinek nincs megfelelő érve, annak megvonják, de legalábbis felfüggesztik munkanélküli-segélyét. Maasmechelenben például egyetlen év alatt 37 százalékkal csökkent az alacsony iskolázottságú fiatal munkanélküliek száma.
