Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Parlament múlt heti plenáris ülésén elfogadták a parlamenti bizottságok tagjainak névsorát, majd a testületek megválasztották tisztségviselőiket. A magyarok két frakció-alelnöki, egy kvesztori és három bizottsági alelnöki poszthoz jutottak. Az EP egyúttal megakadályozta, hogy a történetében első alkalommal politikai csoporttá szerveződött szélsőjobboldal tisztséghez jusson.
Az EP kvesztorrá választotta a szocialista Fazakas Szabolcsot (MSZP), aki korábban a költségvetési ellenőrzési bizottság elnöke volt. A képviselőcsoportokon belül az Európai Néppárt frakciójának a szabadságjogokért és alkotmányos ügyekért felelős alelnöke Szájer József (Fidesz – Magyar Polgári Párt) lett, a szocialista képviselőcsoportnál pedig Kósáné Kovács Magda tölt be alelnöki (kincstárnoki) posztot. A néppárti magyar delegáció elnöke Schmitt Pál, delegációvezetője Szájer József. A magyar szocialista delegációvezető Tabajdi Csaba, a kétszemélyes liberális frakció élén Szent-Iványi István (SZDSZ) áll.
A kulturális és oktatási bizottságban Schmitt Pál (néppárti), a nőjogi és esélyegyenlőségiben Gurmai Zita (szocialista), az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságban pedig Gál Kinga (néppárti) jutott alelnöki poszthoz.
Nagy küzdelem előzte meg a legtekintélyesebbnek tartott külügyi bizottsági elnök megválasztását. A konzervatív néppárti frakcióban hetek óta tartó belső csatározás után született meg a megállapodás, hogy a posztot tíz esztendeje betöltő német (CDU) képviselőt, Elmar Brokot valamelyik lengyel képviselő váltja fel, aki végül Jacek Saryusz-Wolski lett. Az EP hatalmi megosztását, nemzeti összetételét tükröző rendszer szerint a posztot lengyel konzervatív képviselőnek kell betöltenie. A frakcióban jelentős erők sokáig ragaszkodtak Brokhoz, de végül beadták a derekukat, mert a lengyelek túl sokat kértek cserébe, ha marad a német képviselő. Elmar Brok tapasztalt, közismert politikus, aki nem szívesen mondott volna le a befolyásos elnöki tisztségről. Brok mellett olyan vezető európai politikusok lobbiztak, mint például Wolfgang Schüssel leköszönt osztrák és Helmut Kohl volt német kancellár, továbbá Angela Merkel jelenlegi német kancellár és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő. A lengyelek csak azon az áron voltak hajlandók engedni, ha cserébe megkapják a frakció első elnökhelyettesi tisztségét, továbbá a fontos költségvetési bizottság vezetését, amit viszont a frakció elutasított.
A kérdésben a régi és új tagállamok között is volt nézeteltérés: az újak szívesebben sorakoztak fel a lengyel képviselő mögött, míg a régiek attól féltek, hogy ha Saryusz-Wolskinak jut a poszt, akkor a lengyel–orosz konfliktust kevésbé diplomatikusan kezeli az EP-ben. Ez az érv viszont a baltiakat sorakoztatta fel a lengyel képviselő mögött. Ugyancsak a parlamenti erőviszonyok alapján az immár politikai csoporttá szerveződött szélsőjobb, a Identitás, Szuverenitás, Hagyomány elvileg jogot formálhatott bizottsági alelnöki tisztségre, ám a képviselők titkos szavazása megakadályozta, hogy poszthoz jussanak, ami nem kis felháborodást váltott ki a szélsőjobboldali képviselők körében, és antidemokratikus praktikákkal vádolták meg a honatyákat.
