Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több kelet-közép-európai ország már 2007. január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a frissen csatlakozó Románia és Bulgária állampolgárai előtt, de a legkívánatosabb célországok: Szlovénia, Magyarország és Szlovákia nem ilyen engedékeny. A három balti ország semmi akadályát nem látja, hogy gyorsan növekvő gazdasága vendégmunkásokat fogadjon a két újonnan csatlakozó tagországból, Lengyelország pedig úgy érzi, morális kötelessége nyitni, hiszen 2004 után több százezer lengyel kelt útra az EU más tagállamaiba munkát vállalni. Más kérdés, hogy a 15 százalékos munkanélküliség mellett mekkora az ország munkaerő-felszívó képessége, igaz, éppen az elvándorlás miatt egyes szakmákban munkaerőhiány van Lengyelországban. A volt szovjet blokk országai közül még Csehország kész a csatlakozás első napjától kezdve fogadni a bolgárokat és a románokat, akik a nem kevés szlovák vendégmunkás mellé állhatnak be dolgozni. Magyarország és Szlovákia egyelőre elemzi a munkaerőpiac megnyitásának lehetőségeit, de biztosra vehető, hogy mindkét ország élni fog bizonyos korlátozásokkal. A magyar álláspontot magyarázó külügyi szóvivő a Romániával határos megyék átlagosnál nagyobb munkanélküliségével magyarázta a kormány álláspontját az EUobservernek, Szlovákia pedig a 14 százalékos átlagos országos munkanélküliségre hivatkozik. Szlovéniával más a helyzet: az ország abba a dél-európai övezetbe esik, amely várhatóan a legfőbb célpontja lesz a román és a bolgár vendégmunkásoknak.
Az EU tagállamai egyébként legkésőbb 2014-ig korlátozhatják a 2007-ben belépő két új tagország munkavállalóinak fogadását, úgy, hogy 2010-ben és 2012-ben felül kell vizsgálniuk álláspontjukat.
