Az Európai Bizottság (EB) napokban megjelent Eurobarometer piackutatásából az derül ki, hogy lassan növekszik azoknak az uniós állampolgároknak az aránya, akik időnként más tagországban vásárolnak. Míg 2003-ban a megkérdezettek 12 százaléka mondta azt, hogy legalább egyszer egy másik tagállamból vásárolt valamit, addig most ez az arány 26 százalék. Az adatok összehasonlítását megnehezíti, hogy a két felmérés között 15-ről 25 tagúra bővült az unió, és enyhén szólva az is árnyaltabbá teszi a képet, hogy a legtöbb vásárlás, az összes eset 19 százaléka akkor történt, amikor a válaszadó üzleti vagy turistaúton járt hazáján kívül.
A határokon átnyúló shoppingolás legjobb módja az internetes vásárlás lehetne, ehhez képest a felmérésben megkérdezetteknek csak 6 százaléka próbálta ki ezt a lehetőséget, pedig az országokon belüli e-kiskereskedelem szépen fejlődik: az Eurobarometer szerint az uniós lakosság 27 százaléka már legalább egyszer vásárolt a világhálón.
A megkérdezettek kétharmada úgy véli, gondjai adódhatnak a külföldi forrásból megszerzett termékekkel kapcsolatos panaszai orvoslásával, az áru kicserélésével kapcsolatban, könnyebben eshet csalás áldozatául, ráadásul a szállítással is bajok lehetnek. Azért ezek a megfontolások a legfőbb akadályai az egységes uniós kiskereskedelem kialakulásának, mert a vásárlók egyébként is különös jelentőséget tulajdonítanak nekik. Az európai polgárok 35 százaléka úgy véli, a silány minőségű termékekkel szemben a vásárolt áruk visszavitelének lehetősége adja a legjobb védelmet, egyharmaduk szerint hasonló szerepe van a kicserélés lehetőségének, amennyiben a termék nem azt nyújtja, amit az eladó ígért.
Az Európai Bizottság a lassú változások ellenére sem tesz le a kiskereskedelem előtt álló országhatárok lebontásáról. Markos Kyprianou egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős biztos úgy véli: többet kell tenni a fogyasztói bizalom javításáért és el kell hárítani azokat a jogi, piaci akadályokat, amelyek visszatartják a kereskedőket az uniós szintű értékesítéstől.
