Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár Európa nyugati felén sokan tartanak attól, hogy Bulgária és Románia 2007. január 1-jén esedékes belépése után tömegek indulnak el Nyugat-Európába munkát keresni, nem biztos, hogy megalapozott a félelmük. A két balkáni ország lakossága ugyanis kevésbé mobil, mint például a lengyelek, és amennyiben külföldre megy, más országot választ, mint a magyarok, a szlovákok vagy a csehek.
Európai uniós taggá válása után Bulgária lesz a közösség legszegényebb állama – az egy főre eső GDP egyharmada az uniós átlagnak. Bár a bérek 40 százalékkal emelkedtek 2001 és 2005 között, a 7,8 milliós lakosság közel fele él napi két eurónál kisebb összegből. Felmérések szerint a bolgárok 65 százaléka támogatja az ország uniós belépését, és arra számít, hogy az annak nyomán beáramló külföldi tőke új munkahelyeket és emelkedő életszínvonalat eredményez.
Nem állnak rendelkezésre becslések arról, hány bolgár vállalna szívesen munkát Nyugat-Európában, de feltételezhető, hogy nincsenek sokan, akik képzettségükkel, nyelvtudásukkal meg tudnak felelni az ottani követelményeknek. Ezen nem változtat az sem, hogy sok montenegrói és moldovai lakos igyekszik bolgár állampolgárságot szerezni, hogy ily módon országánál előbb eljusson az EU-ba. Ez a bolgár hatóságok szerint legfeljebb néhány tízezer embert érint, és vélhetően nem mindegyikük akar nyugaton munkát vállalni.
A román munkaügyi miniszter meggyőződése szerint eltúlzottak a félelmek, hogy tömegek indulnának nyugatra munkát keresni. Ezt az is valószínűtlenné teszi, hogy a románok erősen ragaszkodnak otthonukhoz, családjukhoz. Szakértők inkább a racionális érveknek hisznek, például annak, hogy Romániában mindössze 5 százalékos a munkanélküliség, ami harmada a lengyelországinak, illetve annak, hogy a belépés után várható gyors gazdasági növekedés sok munkahelyet teremt, ami otthon tarthatja a romániai munkavállalókat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az 1989-es forradalom óta kétmillióan hagyták el az országot, tehát aki menni akart, az vélhetően már megtette. A munkaügyi miniszter ezért 300 ezerre teszi azok számát, akik külföldön keresnek majd munkát. Többségük nem a lengyel és más kelet-közép-európai munkavállalók kedvenc célországaiba, Nagy-Britanniába vagy Írországba tart majd, hanem a nyelvi hasonlóság miatt inkább Olaszországot és Spanyolországot választja.
