Várakozások szerint Románia és Bulgária megkapja az Európai Bizottság támogatását 2007. január 1-jei uniós csatlakozásukhoz, de további ellenőrzésekre számíthat. A tagállamok egy része kifejezetten szigorúan néz az új jövevényekre.
A munkaerőpiacát az előző bővítési körben gyorsan megnyitó három tagország – Írország, Svédország, Nagy-Britannia – közül az utóbbiban vetődött fel, hogy a lengyel munkavállalók beáramlásához hasonló jelenségek megelőzése érdekében korlátozniuk kellene a román és bolgár dolgozók nagy-britanniai munkavállalását.
A Financial Timesnak nyilatkozó Calin Tariceanu román miniszterelnök ennek megelőzése érdekében azt mondta: országa olyan gazdasági boom kellős közepén tart, amely 12 éven belül megkétszerezi a GDP-t, ezért nem hogy tömegesen elhagynák az országot munkavállalói, hanem munkaerőimportra lesz szüksége. A kormányfő szerint jól képzett szakemberek esetleg szerencsét próbálhatnak Nagy-Britanniában, ám a képzetlenebb vendégmunkások inkább a számukra kisebb nyelvi problémákat okozó dél-európai országokban fognak megjelenni.
Az EU-ba készülő két fekete-tengeri ország belépése után az EU ellenőrizni fogja, hogy eleget tesznek-e például az élelmiszer-higiéniai követelményeknek, illetve hogy elég határozottan folytatják-e tovább a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítását. A brit gazdasági napilap értesülései szerint a két országnak független szakcégeket kell majd megbízniuk az agrártámogatásokat kiosztó intézményeik auditálásával, és ha ezen a próbán elbuknak, akkor az EU visszatarthatja támogatásaik egy részét.
Románia 22 milliós lakossága alapján az EU hetedik legnagyobb országa lesz, Bulgáriával együtt a közösség legszegényebb tagállamai lesznek. GDP-jük 2004-ben az unió átlagának 31 százaléka volt. Emiatt több nyugat-európai ország is úgy véli, csatlakozásukkal túl messzire megy az EU bővítési folyamata.
