Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre nagyobb nyomás nehezedik a brit kormányra, hogy zárja le munkaerőpiacát a következő év elejétől európai uniós taggá váló Bulgária és Románia állampolgárai előtt. A radikális lépés hívei részben az elmúlt években szerzett rossz tapasztalatokra, részben bizonyos kedvezőtlen előjelekre hivatkoznak. Nagy-Britannia nem jött ki jól abból a vállalásából, hogy Svédországgal és Írországgal együtt megnyitotta munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott új EU-tagországok munkavállalói előtt. Míg ugyanis az előzetes számítások azt mutatták, hogy évente 13 ezer Kelet-Európából „bevándorló” dolgozóval kell számolniuk, addig valójában 600 ezer új uniós állampolgár kapott munkát Nagy-Britanniában (NAPI Gazdaság 2006. augusztus 29., 3. oldal). Frank Field korábbi munkaügyi miniszter úgy véli, ez máris hatással van a lakásbérleti piacra, az egészségügyi ellátásra és egyáltalán „közösségünk alapvető természetére” – idézi a politikust az EUobserver.com.
A brit média most azokkal a kormányzati becslésekkel hergeli a lakosságot, amelyek szerint ha nem változnak a munkavállalási szabályok, akkor a két ország csatlakozása utáni első évben 60–140 ezer bolgár és román érkezhet Nagy-Britanniába. A Sunday Telegraph ezt még megfejelte annak a hírnek a részletes ismertetésével, amely szerint az utóbbi időben több mint 20 ezer moldovai és macedóniai lakos kapott bolgár állampolgárságot és legkevesebb további 55 ezer van várólistán (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 9., 8. oldal). Többségüket az EU munkaerőpiacára való belépés lehetősége motiválja – állítja a lap. Miért fedezi fel hirtelen bolgár gyökereit a hosszabb távon is az unión kívül rekedő kelet-európaiak egy része?
A bolgár kormány védekezése csak olajat öntött a tűzre. Ana Karaivanova igazságügyi miniszterhelyettes elmondása szerint az elmúlt öt évben 23 500-an kaptak bolgár állampolgárságot, közülük 9500 macedóniai, 8000 pedig moldovai lakos, a többiek oroszok, izraeliek, ukránok, szerbek és montenegróiak. A miniszterhelyettes szerint a kérelmezők számának hirtelen megugrása ellenére sem enyhítettek a felvételi procedúrán. Az a véleménye, hogy a jelentkezőket nem az EU-s munkavállalás lehetősége vonzza, sokan közülük tényleg le akarnak telepedni Bulgáriában.
