Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Megszűnik az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli minisztérium, és az uniós kérdések közvetlenül a miniszterelnök alá tartoznak majd. Milyen irányban változhat ettől a fejlesztéspolitika?
– Abszolút jó irányban. Idáig tartott a tervezés-fejlesztés időszaka, folytak az előkészületek a 2007–2013-as időszakra. A hangsúly most áttevődik a végrehajtásra, ami sokkal közelebb áll a gazdasági és a pénzügyi szférához. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal a nevével is fémjelezve ügynökséggé alakul, és a szervezet jelentőségét növeli, hogy egy kormánybiztos felügyeli majd, aki közvetlenül a miniszterelnöknek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
– Az ön szerepe mi lesz a továbbiakban?
– Gyurcsány Ferenc fölkért más feladatra, de nem vállaltam.
– A hivatal szempontjából mit jelent az átalakulás?
– Vélhetően valamennyi funkcióját megtartja, de szerkezetileg átalakul. Továbbra is feladata lesz a folyamatos tervezés, a monitorizálás, a pénzügyi menedzsment és a minisztériumok közötti koordináció, újdonság viszont, hogy az összes irányító hatóság az ügynökséghez tartozik majd.
– A második NFT-re két változatot dolgoztak ki. Az egyik jobban szolgálná az áhított fenntartható fejlődést, többet fordítana oktatásra, képzésre és egészségügyre, míg a másik fejlesztésorientált, több infrastruktúrával, útépítéssel. Mikorra várható döntés?
– Szándékosan az élet két legfontosabb területét állítja szembe egymással a két alternatíva, hogy világossá tegye, milyen utak járhatók. Az egyik változat a humán erőforrásra koncentrál, és hosszabb távú, kicsit lassúbb, de fenntartható növekedést eredményezhet. A másik verzió jobban helyettesíthető magántőkével, ilyen szempontból még több pénzt jelenthet. A döntés a következő másfél hónapban megszülethet, valószínűleg kompromisszum eredményeként egy C változat formájában.
– A stratégiát nem június 23-áig kellene leadni Brüsszelnek?
– Nincs konkrét határidő. Ha Magyarország 2007. január elsejétől fel akarja használni az uniós forrásokat, akkor körülbelül október végére, november elejére ki kell írni azt a néhány alapvető pályázatot, ami a rajthoz kell. Ez akkor lehetséges, ha az uniónak júliusban benyújtjuk a nemzeti stratégiai referenciakeretet és a hozzá tartozó operatív programok fő tartalmát. A nagy gond az, hogy az unió a saját rendszereivel is késésben van, a következő költségvetési időszak végrehajtási rendelkezéseit még nem fogadta el az Európai Parlament. Némi kockázatot vállalni kell a korai indulás érdekében.
– Utóbbi azért is fontos, mert a GDP-hez viszonyítva Csehország után Magyarország kapja a legtöbb támogatást, és sokan kételkednek abban, hogy ennyi pénzt hét év alatt el is tudunk költeni. Ön szerint sikerülhet?
– Az intézményrendszer átalakítása természetesen időveszteség, ugyanakkor a projektek előkészítése és az uniós egyeztetés jól halad. Ha a költségvetés szerkezete tartalmazza majd a társfinanszírozást, nem lesz akadálya a felhasználásnak. Európában elsőként az összes rendelkezésre álló forrást lekötöttük a múlt hétig. Az első NFT most ér a legnehezebb fázishoz, a végrehajtáshoz. Amellett, hogy az új NFT intézményeit építik fel, a folyamatban lévő programokat is le kell bonyolítani. Ez eddig se ment könnyen, sokszor lassú és bürokratikus volt a rendszer, ezért vigyázni kell, hogy az átalakulás időszakában ne zavarjuk a leszerződött projektek megvalósítását.
– A párhuzamos feladatok elvégzéséhez nagyobb létszámra lesz szükség?
– Az első NFT szerződéskötési időszaka lezárult, így felszabadulnak kapacitások. Elképzelhető, hogy az átmenet során a jelenlegiek mellé új embereket vesznek fel, mert a regionális ügynökségek mellett ki kell építeni az új végrehajtó szervezetet is. Az átalakulás után azonban a rendszer jobban felismeri majd a gazdasági érdekeket és hatékonyabb lesz.
– A bizottságtól többször kaptunk kritikát a pályáztatás komplikáltsága és a kifizetések tempója miatt. Várható némi változás?
– Elkészült a tervezés és a fejlesztés törvényi megalapozását jelentő dokumentum. Módosítottuk azokat a rendeleteket is, amelyek a végrehajtást szabályozzák. Ezeket kell egyetlen egységes dokumentumba zárni és nem lesz probléma a bürokratizmussal. Az induláshoz elegendő lesz az is, ha a pályázó röviden összefoglalja a céljait. Ezután megmondják neki, hogy egyáltalán dolgozzon-e tovább vagy ne, ha igen, akkor milyen dokumentumokat szedjen össze. Megvalósul az egyablakos ügyintézés, minden pályázó folyamatos kapcsolatban lesz egy referenssel, aki segíti a munkáját.
– Az Európai Bizottság és a kormány szempontjából előnyösebb lenne, ha egy operatív programba kerülne az a hat régió, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. Van rá esély, hogy a korábbi elképzeléseknek megfelelően mind a hét magyarországi régiónak lesz önálló operatív programja?
– Kolber Istvánnal közösen tettünk egy javaslatot, amely szerint a régiók önálló programmal rendelkeznének, de egy központi irányító hatóság alá tartoznának. Ha komolyan vesszük a decentralizáció kérdését, akkor az önálló operatív programok mellett döntünk.
– A államigazgatási reformhoz kapcsolódóan mi valósítható meg uniós forrásból?
– Költhetünk a regionális ügynökségek megerősítésére, az emberek képzésére, foglalkoztatására, az intézmények eszközzel való ellátására, de uniós forrásból megvalósítható például a kormányzati adminisztratív szolgáltató központ informatikai rendszere is.
