Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A konvergenciaprogramra hivatkozva a magyar delegáció a következő uniós költségvetési időszakra felmentést harcolt ki az országnak az úgynevezett addicionalitási szabály alól. Ennek lényege, hogy a tagállamban a fejlesztésre fordított pénzek összege nem csökkenhet egy bizonyos szint, méghozzá az előző három év átlaga alá. Amennyiben például az ország évente ezermilliárd forintot költött struktúrapolitikára a csatlakozás előtt, uniós tagként is legalább ennyit kell erre a célra szánnia. Az addicionalitási alapelv azt küszöbölné ki, hogy a tagállamok spórolás céljából saját nemzeti fejlesztési kiadásaikat a strukturális alapokból származó támogatásokkal helyettesítsék. A szabály viszont a magyar küldöttség szerint útjában állhat egy fontosabb célkitűzésnek: az államháztartási kiadások mérséklésének, vagyis a konvergenciaprogram teljesítésének. Magyarországnak pedig olyan súlyos költségvetési problémái vannak, hogy az együttes végrehajtás problémát okozhat. Brüsszelben elfogadták az érvelést, és csekély szankciót, azaz legfeljebb szóbeli figyelmeztetést helyeztek kilátásba az alapelv megsértése esetén. A következő költségvetési időszakra vonatkozó addicionalitási célszámokról a Nemzeti Fejlesztési Hivatal nem tudott tájékoztatást adni, azt ugyanis az új konvergenciaprogrammal párhuzamosan, őszre dolgozza ki a pénzügyi tárca, de becslések szerint évente körülbelül 500 milliárd forintot kellene struktúrapolitikára fordítani, ha szigorúan vennék a szabályokat.
Az unió következő hét évre szóló pénzügyi tervének jogszabályi háttere, amely az addicionalitási alapelvet is tartalmazza, már csak az Európai Parlament jóváhagyását várja. Az európai szintű kohéziót szolgáló rendeletcsomag a regionális fejlesztési, a szociális, valamint a kohéziós alapok átfogó szabályozását tartalmazza, amelynek végleges szövegét július 20-án teszik közzé az EU hivatalos lapjában.
