Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint nincs nagy érdeklődés az újonnan nyitók iránt, arányaiban esetleg Spanyolországba áramolhat nagyobb számú magyar munkaerő, de csak az ország mérete miatt. A magyar kormány a német és az osztrák döntést sérelmezi a leginkább, annak ellenére, hogy az várható volt, ráadásul a munkaerőpiacukat továbbra is zárva tartó Németországban, Ausztriában és Olaszországban ma sem használjuk ki a rendelkezésre álló kvótákat. A mobilitás hiánya nemcsak a magyarokra jellemző: a régi tagországokban az unión kívülről érkező munkavállalók száma jóval meghaladja az új tagállamokból érkezőkét, és a felmérések szerint az EU polgárainak mindössze két százaléka dolgozik más tagországban.
A viszonosság elve alapján az átmeneti korlátozásokra vonatkozó tagállami döntéseknek megfelelően vállalhatnak ezentúl munkát az egyes tagországok állampolgárai Magyarországon. Ezek szerint a munkaerőpiacát zárva tartó Ausztria, Németország, Olaszország és a döntést őszre halasztó Hollandia munkavállalói az általános eljárás lefolytatása után kaphatnak engedélyt, abban az esetben, ha az adott állásra nincs megfelelő magyar jelentkező. Engedély nélkül dolgozhatnak a munkaerőpiac liberalizációja mellett döntő tagországokból érkezők, és könnyített engedélyezési eljárás után kaphatnak munkát a dán, a francia, a luxemburgi és a belga állampolgárok.
Azt továbbra sem tudni, hogy Magyarország engedélyhez köti-e a majdani EU-tag Románia állampolgárainak hazai munkavállalását. A szaktárca korábban úgy nyilatkozott, hogy a döntés nagyban függ a régi tagországok piacnyitási döntéseitől, ám a kérdést a magyar kormányzat még mindig nem tartja aktuálisnak, előbb megvárja Bulgária és Románia monitoringjelentését. A két országnak egyelőre csak lehetősége nyílt a 2007. január elsejei csatlakozásra, de akár egyéves csúszás is elképzelhető – mondta Ladó Mária. A foglalkoztatási tárca illetékese szerint a korábbi csatlakozási időpont esetén is csak az utolsó pillanatban, az év vége felé várható döntés az esetleges munkaerő-piaci korlátozásokról.
Migrációs és gazdasági szempontból lényeges a régi tagállamok döntése a munkaerőpiac megnyitásáról. Mivel a szomszédos Ausztria és a keleti munkavállalók számára vonzó Németország nem liberalizálta munkaerőpiacát, könnyen előfordulhat, hogy a tőlünk nyugatabbra igyekvő román és bolgár munkavállalók bennragadnak az országban, vagyis a piacnyitásig nálunk várakoznak. A kormány a „pályaudvar-effektus” veszélyének felmérésére munkaerő-piaci elemzést készíttet, ami megalapozhatja a döntést.
