Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) szerint a két tagállamban leszavazott alkotmány nélkül is megreformálható az Európai Unió a jelenlegi alapszerződés mentén. A testület a múlt héten kétnapos informális szemináriumon vitatta meg, milyen álláspontot tárjon az EU jövőjével foglalkozó júniusi csúcs elé. Mint ismert, az EU-vezetők a francia és a holland elutasító referendum után „reflexiós szünetet” határoztak el, és most júniusban kellene dönteni a hogyan továbbról. Az EB vitájának eredménye: Barroso kijelentheti, hogy a tagállamok között nincs konszenzus az EU jövőjéről, jobb ezért az alkotmányt egyelőre félretenni, és a megoldást a mai alapszerződés kínálta keretek között keresni – azaz fölhagyni az intézmények reformjával és helyette polgárközelibb célokkal foglalkozni, amelyekben egyértelműen jelen van az „európai értéktöbblet”. Ilyen a közös energiapolitika, a bel- és igazságügyi együttműködés vagy a tudományok és a kutatás területe.
A belső piac, a versenypolitika vagy a külkereskedelem integrációjában kellő hatáskört biztosít az alapszerződés az EB-nek, ám éppen a tagállamok vonakodása miatt érdemes, szükséges ezt a jogkört is elmélyíteni. Tehát gyümölcsözőbb lenne, ha a júniusi csúcson egy új EU-programmal foglalkoznának az alkotmány életre keltése helyett, elnapolva az amúgy is terméketlen vitát az EU földrajzi-politikai határáról, a bővítés pedig folytatódjék a maga útján. Az EB szerint ugyanis a jelenlegi keretekkel szavatolható, hogy az EU működőképes marad további tagállamok csatlakozása esetén is.
Barroso egyértelműen támogatja Jacques Chirac francia elnök javaslatait arról, milyen területekre fokuszáljon az EU. A gazdasági koordináció (beleértve az adópolitikát), a külpolitika vagy a költségvetés mind profitálna egy szorosabb, összehangoltabb tagállami fellépésből. Párizs – egyébként az alkotmányhoz hasonlóan – nagyobb szerepet szánna az Európai Parlamentnek, kiszélesítve törvénykezési hatáskörét. És az alkotmány? További egy évre jegelni. Addigra egyébként is új elnök lesz Franciaországban, várhatóan Hollandiában is kormány-, de legalábbis miniszterelnök-váltás lesz, az EU jövőjéről folyó vitát kevésbé befolyásolná a belpolitikai elégedetlenség. Kérdés, mit szól ehhez Berlin. Angela Merkel kancellár május 11-én áll elő saját nézeteivel, amelyekről annyit máris tudni, hogy a 2007 első felében esedékes soros német EU-elnökség prioritásai lennének az alkotmányban megrajzolt reformok.
