Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítélete szerint uniós jogba ütköző, ha egy vállalat a munkavállalónak járó, de a következő évre halasztott rendes szabadságát pénzben akarja megváltani. A bíróság hangsúlyozta: a munkavállalók rendes szabadsághoz való joga a közösségi szociális jog fontos alapelve, amelyet egy 1993-as direktíva évi négy hétben szab meg és rögzíti, hogy a munkavállalóknak biztonságuk és egészségük hatékony védelme érdekében joguk van a tényleges pihenéshez. A rendes szabadság pénzbeli juttatással történő helyettesítése csak a munkaviszony megszűnése esetén lehetséges.
Az ítélet egy holland munkaügyi per nyomán született. A holland szociális és munkaügyi minisztérium szerint ugyanis a munkaadónak jogában áll az anyagi kompenzáció, ha a munkavállaló az adott tárgyévben nem vette ki a teljes szabadságát, legalábbis ha erről szerződésben állapodnak meg. Ezt a holland szakszervezeti szövetség megtámadta, és a hágai eljáró bíróság a luxemburgi talárosokhoz fordult állásfoglalásért, illetve jogértelmezésért.
A bíróság most kimondta: a szabadság akkor fejti ki a legteljesebben jótékony hatását a munkavállaló biztonságára és egészségére, ha az esedékesség évében veszik ki. Nem veszíti azonban el a munkavállaló biztonsága és egészsége szempontjából e jelentőségét akkor sem, ha később használják fel. Az elhalasztott szabadság pénzbeli megváltásának lehetősége a rendes szabadságról való lemondásra ösztönzi a munkavállalót, és ez ellentétes az EU-joggal, függetlenül attól, hogy a munkaadó és alkalmazottja közötti szerződés megengedi-e.
