Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A német szövetségi kormány a korábbi állásfoglalásainak megfelelően a múlt héten úgy döntött, hogy további három évre igényli a munkaerő-piaci korlátozásokra vonatkozó szabályozás meghosszabbítását. A döntés a 2004 májusában csatlakozott nyolc kelet-európai országot érinti, Málta és Ciprus polgárainak nincs szüksége munkavállalási engedélyre. A németországi gazdasági és munkaerő-piaci helyzet jelenleg túlfeszített, a reformlépések ellenére nőtt a munkanélküliek száma, tavaly év végére meghaladta az ötmilliót – közölte Uwe Heye. A magyarországi német követség gazdasági tanácsosa szerint azonban az ország konjunkturális kilátásai kedvezőek, az idén 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, így a jövőben csökkenhet a 12 százalékos munkanélküliségi ráta és enyhülhet a belpolitikai helyzet is. A német kereskedelmi kamara (DIHK) nem értett egyet a kormány döntésével, a liberális politikusok pedig a kelet-európai országok válaszlépéseitől tartanak és attól, hogy a német cégek alulmaradnak a képzett kelet-európai munkaerőért folytatott küzdelemben. A DIHK felmérése szerint a német vállalkozások több mint 16 százaléka munkaerőhiánnyal küzd, főként a gyógyszeriparban, a gép-, illetve az autógyártásban. Egyes szakértők szerint azért is elhibázott a kelet-európaiak kirekesztése, mert így a munkaerőpiacukat megnyitó országok profitálnak a képzett munkavállalókból, Németországnak pedig az olcsó, képzetlen, sokszor illegális munkaerő marad.
A három évig tartó korlátozás lejárta után a tagország további kétévnyi hosszabbítást igényelhet, ám a tanácsos szerint erre nem kerül sor, ha a gazdasági növekedés 2009-re meghaladja a két százalékot és rendeződik a munkaerő-piaci helyzet is. A német kormánynak három év múlva már számokkal kell alátámasztania, hogy a liberalizáció torzító hatással lenne a munkaerőpiacra.
Németországban jelenleg százezer olyan munkavállaló dolgozik, aki az újonnan csatlakozott tagországokból érkezett, közülük több mint 11 ezer magyar. A többség még 2004 májusa előtt kezdett dolgozni, de a munkavállalás lehetősége az irányított bevándorlási rendszernek és a kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően a csatlakozás után sem szűnt meg teljesen. A magyar munkavállalók jellemzően a déli tartományokban, az építő- és az élelmiszeriparban, valamint vendéglátó-ipari egységekben dolgoznak, sokan takarító-, illetve gondozónőként vagy gyermekfelügyelőként helyezkednek el. Az idősek otthoni ápolását szinte kizárólag az olcsó kelet-európai vendégmunkásokkal oldják meg, nélkülük a társadalombiztosítás rendszer összeomlana.
