Az eurózóna országai közti kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmazó Franciaország és Belgium törekvései aggályokat ébresztenek egyes új tagállamok körében, amelyek – a Reuters tudósítása szerint – attól tartanak, hogy egy „elitklub” létrejötte miatt fontos döntésekbe nem lesz beleszólásuk, illetve nem léphetnek be az eurózónába. Az új tagállamok félelmeit erősítik azok az uniós elemzések is, amelyek szerint az eurózónához való csatlakozás elbírálásakor a korábbiaknál kifinomultabb kritériumokat kell alkalmazni, és az érintett országok felkészültségének hiányosságain kívül azzal is indokolni lehetne a csatlakozás elutasítását, hogy az eurózóna gazdasága nem képes az illető ország integrálására. Az Európai Központi Bank (ECB) és a brüsszeli bizottság illetékesei azt bizonygatják, hogy a belépés feltételei kizárólag a maastrichti kritériumok, az aspiránsok azonban attól tartanak, hogy ezeket túl mereven fogják alkalmazni, holott a korábbi felvételeknél nagyobb engedékenységet mutattak. A valutaunió létrejöttekor az államadósságra vonatkozó feltételt a tizenkét országból hét nem teljesítette – sokan közülük máig sem teljesítik –, a költségvetési hiányra vonatkozó előírást sokan csak kreatív könyveléssel tudták produkálni.
Az eurózónához 2007-ben csatlakozni szándékozó Litvánia és Észtország teljesíti a követelményeket az infláció kivételével, amelynek kapcsán viszont reméli, hogy az ECB és a bizottság elnéző lesz. A 2007-es bővítési körben egyedül a legfejlettebb új tagország, Szlovénia kapott zöld jelzést – azt sem hivatalosan. Lettország, Málta és Ciprus 2008-ban, Szlovákia 2009-ben, Magyarország és Csehország 2010-ben tervezi az euró bevezetését. Lengyelország egyelőre nem közölt céldátumot.
Tóth Gábor