Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egységes Európai Fizetési Övezet (SEPA) 2010-től lesz valóság, ám a pénzintézetek felkészülése, a szükséges reformok fokozatos bevezetése azt is jelenti, hogy a harmonizáció első gyümölcsei már korábban beérnek.
Az Európai Bizottság célja, hogy az évtized végére az eurót bevezetett országok (euróövezet) nemzetközi pénzforgalma ugyanolyan gyorsan, egyszerűen és olcsón történjen, mint a hazai tranzakciók. A testület évek óta bírálja a bankokat az indokolatlan jelentős költségkülönbségek miatt és még ma is gyakori, hogy az euróban vezetett bankkártya külföldi használata után egy hétbe is beletelhet, mire a pénz átutalása megtörténik. Ennek mikrogazdasági hatása elenyésző, a makrogazdaságban azonban nagy a tét. A teljes reformnak az üzleti életben megjelenő hasznát 50 és 100 milliárd euróra becsülik, részben azért, mert egyre inkább az elektronikus ügykezelés a gyakorlat, és a tranzakciók gyorsabb lebonyolítása a nagyvállalatoknak, a multiknak rugalmasabb pénzforgalmat, nagyobb likviditást eredményez.
Az Európai Központi Bank felügyeletével zajló reform gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mai nemzeti fizetési rendszerek eltűnnek, átadják a helyüket az európai bankkártyáknak, átutalásoknak, megbízásoknak. Szakértők szerint az átállás tényleges hatását gyakran még maguk az érintettek sem fogták fel, nem is beszélve a fogyasztókról. „Ehhez hasonló pénzügyi projektet még nem hajtottak végre Európában, hatása nagyobb, mint az euró bevezetése volt” – állítja a belga pénzintézetek szervezetének egyik munkatársa. Az átállási periódus már 2008-ban megkezdődik, a pénzintézetek olyan nemzetközi szolgáltatásokat is vállalnak majd, amelyeket eddig elutasítottak, például a rendszeres átutalásokra történő megbízásokat. Brüsszel éppen a közelmúltban rótta meg az EU-s bankárokat, mert elégtelennek ítélte a felkészülés menetét. A pénzintézetek azzal védekeznek, hogy az átállás költségét maguknak kell kigazdálkodniuk, üzleti tervük egyszerűen nem engedi meg a radikális haladást. A teljes költség kalkulációjáról eltérnek a számok, legkevesebb nyolcmilliárd euróra taksálják, de egyes szakértők, nem rettennek vissza a 15 milliárdos összeg említésétől sem. És ez az éremnek csak az egyik oldala. A másik, hogy a reform hatására a bankok jövedelme is meredeken zuhanni fog.
Az újdonságok között lesz például, hogy a nemzeti pénzforgalomban megszokott bankszámlaszámokat felváltja az európai egységes kód, amely 16 vagy 24 számból áll majd. Megváltozik majd a pénzutaló szelvények külalakja is, jelentősen több karakter fér majd rá, tehát az átutalást kísérő üzenet szövege hosszabb lehet. Változni fog a fizetési késedelem kezelésének eddigi gyakorlata. A legtöbb uniós cég, elsősorban a közüzemi szolgáltatók, biztosítók, már néhány napos késés után küldtek felszólítást. A jövőben hat hetet kell várniuk, mielőtt postázhatják fenyegetésüket. Igaz, kárpótolhatja őket a nemzetközi fizetési meghagyás eljárásának egyszerűsítése. A hathetes átállás nemcsak a kieső pénz miatt okoz majd fejfájást, de a számítógépes programok adaptációja is belső adminisztrációs teher lesz.
A SEPA megteremtése egyenesen következik nemcsak a közös pénzből, de az EU belső piacának logikájából is. Az uniós építkezés újabb grádicsa tulajdonképpen korrekció vagy képletesen fogalmazva adósságtörlesztés, hiszen az euró bevezetésével egy időben kellett volna létrehozni.
