Az uniós jogharmonizáció tavaly leginkább Görögországban döcögött, az éltanuló pedig Svédország volt – derül ki az Európai Bíróság jelentéséből. Athén 20 esetben sértette meg az uniós jogrendet EU-direktívák figyelmen kívül hagyásával, a feketelista második helyezettje Luxemburg (16 eset), a harmadik, negyedik és az ötödik helyen Franciaország (13 eset), Németország (12 eset) és Olaszország (11 eset) áll. A legjobb teljesítményt a svéd igazságszolgáltatás nyújtotta, amelyet a luxemburgi bíráknak mindössze kétszer kellett elmarasztalniuk, de dicséretet érdemel Írország és Dánia is – a két országot egyaránt három esetben kellett figyelmeztetni.
A jogharmonizáció során a legtöbb kérdés Németországban, Belgiumban és Hollandiában merült fel, a német bírák 51 esetben kértek állásfoglalást uniós kollégáiktól. Az új tagállamokból alig érkezett kérdés – az ezekből az országokból delegált bírák így hatékonyabban segíthették a régebb óta dolgozó kollégákat. Talán ennek is köszönhető, hogy az Európai Bíróság ügyhátraléka tavaly 12 százalékkal csökkent: a folyamatban lévő ügyek száma 2005 végén már csak 740 volt, szemben a 2004 végi 840-nel, illetve a 2003 végi 974-gyel. Ebben persze az is szerepet játszott, hogy a bíróság elé eleve kevesebb, mindössze 474 ügy került (2004-ben ez a szám 531 volt). Az előzetes döntéshozatalban lefolytatott eljárások átlagos időtartama szintén csökkent: ez a mutató 2003-ban 25,5, 2004-ben 23,5 hónap volt, tavaly viszont már csak 20,4 hónap.
Az 1989-ben az Európai Bíróság részleges tehermentesítésére felállított, főként versenyjogi és szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó Elsőfokú Bíróságon viszont nőtt a tárgyalási idő: a 2004-es 22,6 hónapos átlaggal szemben egy ügy tavaly átlagosan 25,6 hónapot vett igénybe. Az Elsőfokú Bíróság tavaly 610 ügyet fejezett be, csaknem kétszer annyit, mint egy évvel korábban – igaz, ezek egy részét az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékére küldte.
Az ügyek jellegét tekintve tavaly folytatódott az a trend, mely szerint az EU legmagasabb jogi fórumai elé egyre több szociális, illetve adóügyi eset kerül, bár a legtöbb eljárás továbbra is a mezőgazdasági támogatások és a fogyasztóvédelem körében indul meg.
Csaba Ferenc