Az Európai Bizottság ma várhatóan elfogadja jelentését az EU munkaerőpiacáról, amelynek kiszivárgott következtetése szerint a tapasztalatok nem indokolják a nyolc új tagország munkavállalóit ért korlátozásokat, ezért 2006 májusától azok fokozatos feloldását sürgeti. Az EU 2004-es bővítésekor Ciprus és Málta munkavállalóinak kivételével legfeljebb hétévi korlátozásokkal éltek az EU régi tagországai. Csupán Nagy-Britannia, Svédország és Írország nyitotta meg kapuit, és az Európai Bizottság jelentése szerint amellett, hogy a gesztus a szabad költözés alapelvének kiterjesztésével az egyenlőséget hangsúlyozta, még gazdasági értelemben is előnyökkel járt a három fogadó országban. Ezekben az országokban csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottság.
Bár Brüsszel elismeri, hogy nem mindenütt állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok, az viszont megállapítható, hogy az újaktól nem indult meg a félt elvándorlás, a migráció alacsony és a munkaerőpiacot elhanyagolható mértékben befolyásolta. Az új tagokból érkezett rezidensek száma stabil maradt, vagyis összevetve a bővítés előtt és után a fogadó országokban tartózkodók számát, csekély a különbség. Így a bizottság szerint nem mutatható ki közvetlen kapcsolat a foganatosított korlátozások és a migráció mértéke között. Az ágazati lebontásból az derül ki, hogy az új munkavállalók aránya az építőiparban a legmagasabb, de a vendéglátóiparban és az egészségügyben is az átlag fölötti. Brüsszel szerint jelenlétük ösztönzőleg hat a fogadó országok gazdaságára, mert esetenként olyan munkahelyeket töltenek be, amelyekre nem akadt hazai jelentkező és ily módon még több állást generálnak. A bizottsági elemzés azt is megállapítja, hogy a restrikcióval nem élőknél a korábban feketén dolgozók nagy számban éltek a legalizálás lehetőségével, ami szintén pozitív jelenség. Az új tagállamokban Magyarország kivételével csökkent a munkanélküliség, tehát a jövőre nézve sem kell attól tartani, hogy a hazai munkaerő-piaci feszültség levezető szelepe lenne az elvándorlás. Mindezek alapján Brüsszel legalábbis a fokozatos megnyitást javasolja, egyszersmind inti a régi tagokat, hogy kommunikációjukban ne csak a statisztikai adatokra hivatkozzanak mint bizonyítékra, hanem hangsúlyozzák a szabad költözés alapeszméjének fontosságát is.
