Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Holnap szavaz az Európai Parlament (EP) az Európai Unió alkotmányának megmentési kísérletéről. Miután az alkotmányt tavaly Franciaországban és Hollandiában is népszavazáson utasították el, az EU-vezetők úgy döntöttek, hogy „reflexiós” szünetre van szükség, bár a ratifikációs folyamatot nem függesztették fel. Az EU soros osztrák elnöksége az idei júniusi csúcs témái közé vette fel az alkotmány sorsát is, mondván, majd akkor összegzik a reflexió eredményét. Eközben az EP a brit liberális Andrew Duff és az osztrák zöld Johannes Voggenhuber képviselőket bízta meg saját álláspontjának kidolgozásával. Ők azt javasolják – és erről voksol csütörtökön Strasbourgban a plenáris ülés –, hogy az EP vegye kezébe a kezdeményezést, és a nemzeti parlamentekkel közösen indítson vitafórumokat az alkotmány egyes fejezetei felülvizsgálata érdekében.
A duó számára világos, hogy a két leszavazás után nem lehet változatlan formában újra népszavazásra bocsátani az alkotmányt, ugyanakkor az uniós integráció jövője szempontjából sorsdöntőnek tartják a módosított dokumentum elfogadását. A vitákat 2007 második felében zárnák le, a konkrét javaslatokat 2008-ban tárgyalná meg egy újabb európai konvent, majd az immár módosított alkotmányt 2009. május 9-én, az Európa napon minden tagállamban véleménynyilvánító referendumra bocsátanák. Duff szerint az alkotmánynak azokat a cikkelyeit, amelyeket sehol sem vitattak, érintetlenül lehet hagyni, viszont foglalkozni kell a franciák szociálpolitikai aggodalmaival, és szemben a maival, az új szövegnek konkrétan ki kell térnie arra, mi is az EU gazdaságpolitikai célkitűzése, milyen eszköztárral akar védelmet nyújtani a globalizáció által veszélyeztetett európai munkahelyeknek.
A holland népszavazás egyik kulcskérdése volt a pénzügypolitikával szembeni bizalmatlanság; az áttérést az euróra a hollandok úgy élték meg, mint ami erős valutájuk, a gulden rovására történt, és ezért kormányukat tették felelőssé, tulajdonképpen ezt „verték” le rajta a népszavazáson. Ellenállásukat leszerelhetnék azzal, ha az alkotmány rendelkezik a monetáris unió szigorúan fegyelmezett gazdaságpolitikájáról.
A dokumentumban az európai politikáknak kellene nagyobb hangsúlyt kapniuk, a klímavédelemnek, a mezőgazdasági és környezetvédelmi politikák korszerűsítésének, reformjának. Pontosításra szorul az unió bővítésének feltételrendszere és folyamata is. Az EP állásfoglalása szinte történelmi fontosságú, mert hiába gondolják a tagállamok többségében, hogy szükség van alkotmányra és az asztalon fekvő szöveget életképes kompromisszumnak tartják, ha viszont jogi értelemben Bernard Bot holland külügyminiszternek van igaza, aki éppen a napokban nyilatkozta, hogy Hága számára az alkotmány halott. Egy összeurópai kezdeményezés egyrészt életre keltheti a tetszhalott alkotmányt, másrészt a módosításokkal érdemi új anyag születne. Ezért nem csorbulna a hollandok demokráciába vetett hite sem, hiszen leszavazásuk nem maradt eredménytelen, ez vezetett el a változtatásokhoz.
Az EP-nek várhatóan partnere lesz az új német kancellár is. Angela Merkel már megígérte, hogy a 2007 első felében esedékes soros német elnökséget az alkotmány ügyének szenteli. Kérdés még a másik leszavazó tagállam közvéleménye. Jacques Chirac köztársasági elnök a minap vázolta fel saját megoldását. Eszerint kiemelnének bizonyos elemeket az alkotmányból, közös politikát faragnának a belbiztonsági és az igazságügyi együttműködésből, markánsabbá válna az EU külpolitikájának megjelenítése és nagyobb hatáskörrel ruháznák fel uniós témákban a nemzeti parlamenteket. Lényegében ennek a gondolatmenetnek a peremén, de némileg pragmatikusabban állt elő Nicolas Sarkozy belügyminiszter, aki Chiracot követheti az elnöki székben a 2007-ben esedékes választásokon. Ő az EU működőképességét szavatoló, a döntéshozási eljárásra vonatkozó részeket fogadtatná el a kormányokkal, népszavazás kiírása nélkül. A jelentősen lerövidített, áramvonalasabb alkotmány hatálybalépéséig pedig felfüggesztenék az EU bővítését.
Az eddigi reflexiók a kormányközi logikát követik – ennek vethet véget holnap az EP.
