Az Európai Unió tagállamai beleegyeztek, hogy a törvénykezéssel összefüggő miniszteri szintű ülések nyilvánosak legyenek. A soros brit elnökség utolsó javaslatainak egyike lényegében az EU-alkotmány egy cikkelyének idő előtti „becsempészése” az uniós joganyagba. Ennek értelmében máris nyilvánosak a tanácsnak a törvényalkotással foglalkozó ülései, azaz a sajtó munkatársai vagy bárki érdeklődő követheti a Brüsszelben vagy Luxemburgban zajló vitát. Idén nyártól pedig az EU honlapján láthatók, sőt szinkrontolmácsolással hallhatók lesznek a felszólalások. Ez a nyilvánosság minden olyan területre vonatkozik, ahol az Európai Parlamentnek (EP) társdöntési jogköre van, így a környezetvédelmi, szociálpolitikai vagy gazdasági kérdésekre. Nem vonatkozik a „transzparencia” a bel- és igazságügyre, illetve a külpolitikai témákra.
A pontos eljárás szerint az Európai Bizottság kezdeményezésének első vitája lesz nyilvános, majd miután az EP is megtette a maga javaslatait, a törvénykezés végső szakaszában ismét „kitárulkozik” a Tanács, és a polgárok számára világos lesz, hogy milyen álláspontot képvisel az adott kérdésben a kormányuk. Ezzel lehetetlenné válik az a „kettős játék”, hogy a miniszterek a hazájukban esetleg támadott, népszerűtlen szabállyal kapcsolatban Brüsszelre mutogatnak, mondván, hogy az EU tehet mindenről, miközben – és erről mélyen hallgatni szoktak – ők is megszavazták a kérdéses intézkedést. További előrelépés lehet, hogy a fontos, igazi közérdeklődésre számot tartó témák esetén már a közbülső, érlelő viták is nyilvánosak legyenek. Ezekről azonban mindig esetenként dönt a Coreper, azaz a tagállamok állandó brüsszeli képviselete. A jelenlegi gyakorlat szerint csak kivételes esetekben nyilvánosak az ülések, például amikor a soros elnökség ismerteti a munkaprogramját.
