Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tévéprogramok „amerikanizálódására” lehet számítani, mivel az új „határok nélküli televíziózás” irányelv, az Európai Bizottság javaslata a mainál jelentősen több teret enged a tv-reklámnak. Jóllehet az óránként engedélyezett maximum 12 perc reklám továbbra is érvényes, ám a műsor megszakítására gyakrabban sor kerülhet. Eddig 20 perc műsor után következhetett a reklámblokk, ez a korlátozás a jövőben megszűnik, ami „amerikai” állapotokat teremt a képernyőn. Vagyis a legváratlanabb pillanatban, akár a legfeszültebb krimijelenetnél bevághatják a fagylaltreklámot, vagy a romantikus csókot a háztartási robotgép előnyei váltják fel. Ezzel „kivédik”, hogy a nézők általában a hosszabb reklámblokk alatt végzik el egyéb, bokros teendőiket, vagy átváltanak egy másik csatornára. Igaz, a rövidebb reklámbejátszás csak a sorozatfilmekre, szórakoztató műsorokra vagy dokumentumfilmekre érvényes; a művészfilmek, gyermekműsorok csak 35 percenként szakíthatók meg. Szintén újdonság, hogy ezentúl a képernyőn is megengedett lesz az a fajta reklám, amikor egy műsorban visszatérően jelenik meg egy adott árucikk, nyilvánvalóan reklámcélból. A mozifilmiparban egyébként már régóta szokásos, hogy a hirdető cég fizet a producernek terméke bemutatásáért, ám a tv esetében ez eddig nehezen ment az egyértelmű törvénykezés hiányában. Feltétel lesz, hogy a műsor elején föl kell hívni a néző figyelmét, hogy az adott cég szponzorálásával készült a program, vagyis a termék, például egy konkrét típusú jármű ismételt felbukkanása nem a véletlen műve... A bújtatott reklám a jövőben is tilos.
Új hirdetési formák is megjelenhetnek a tévécsatornákon, így például mód lesz osztott képernyőre, például a Tour de France alatt egyszerre láthatjuk a hegyre kapaszkodó kerekezők néha meglehetősen egyhangú képét és – meghatározott ideig – a reklámot. Ugyancsak az egyértelmű szabályozás hiánya akadályozta eddig a „virtuális” reklámot, például focimeccs közvetítésekor nemcsak a palánkokon elhelyezett reklámtáblák, hanem az időnként csak a képernyőn felbukkanó hirdetések is legálisak lesznek.
Nem nehéz fölfedezni az új rendelkezésekben a kereskedelmi tévék érdekeit. A digitális tv megjelenésével és a reklámpiac szerkezetváltásával egyre csökken bevételük, ezért küzdöttek a szabályok lazításáért. De hogy mindebből mostani formájában lesz-e új „határok nélküli televíziózás” direktíva, távolról sem biztos. Az Európai Bizottság javaslatát jóvá kell hagyniuk a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is. Nem nehéz megjósolni: míg eddig a szórakoztatóipar lobbija igyekezett nyomást gyakorolni, most majd nyilván megjelennek a fogyasztóvédők is.
