Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár egyelőre csak politikai megállapodást írtak alá az így is már egy éve csúszó menekültügyi eljárási irányelvvel kapcsolatban, az optimistábbak szerint az év végéig még van esély arra, hogy elfogadják az uniós tagországok az eljárásokat egységes mederbe terelő szabályozást. Magyarországra nézve ez valószínűleg új menekültügyi törvény kidolgozását teszi majd szükségessé, mivel az uniós irányelv több olyan intézményt, illetve lehetőséget is bevezetne, amelyet jelenleg nem ismer a magyar jog – mondta lapunknak Garamvölgyi Ágnes, a Bevándorlási Hivatal menekültügyi főosztályának igazgatója. A tagországoknak mindazonáltal a gyakorlati alkalmazhatóság feltételeinek mihamarabbi megteremtése lesz az érdekük, mivel az irányelv hatékony védelmi intézményeket vezetne be a menedékjoggal visszaélőkkel szemben. A szabályozás elfogadásától számítva a tagállamoknak két évük lesz annak átvételére.
Ebben az évben Magyarországon a benyújtott menedékkérelmek közel 20 százalékát már másodszorra vagy harmadszorra látja a hatóság, és a legtöbb esetben nem merült fel új körülmény. Garamvölgyi szerint ez nagyon magas arány, a kérelmüket többször benyújtó menedékkérők nagy része pedig csupán a legális magyarországi tartózkodás idejét kívánja megnyújtani, annak tudatában, hogy egyébként nem lenne jogosult menedékes státusra. A leendő uniós irányelv az ilyen eseteket előzetes szűrés, többfázisú menekültügyi eljárás révén korlátozná, emellett a kérelem megtagadásának bővülne, illetve részletesebbé válna az esetköre a szabályozásban.
Az Európai Parlament október végén tárgyalta a menedékjogi szabályozás módosítását, a több mint száz indítványnak csupán egy részét fogadták el, azt is meglehetősen leszűkítve – jelentette az EUobserver hírügynökség. Az úgynevezett biztonságos származási ország lista ötletét elutasította a képviselők többsége, mondván, hogy az nem hozható összhangba a nemzetközi menekültjoggal. (A lista révén a felsorolt országokból származó egyének menedékjogi kérelmét különösebb bizonyítási eljárás nélkül lehetne elutasítani, azzal a vélelemmel élve, hogy a származási országban megfelelőek az emberi jogi és biztonsági körülmények.) Szintén újszerű megoldást nyújtanának a tagállamoknak az Európán kívül telepített menekülttáborok, ahogy azt legutóbb Otto Schily német belügyminiszter hangsúlyozta a Melilla és Ceuta spanyol enklávék körül tömörülő menedékkérőkkel kapcsolatban. Az illegális migránsoknak nyújtott amnesztia közel 30 ezer menedékkérő megindulását váltotta ki a spanyol határok irányába az elmúlt hetekben. Schily szerint Észak-Afrikában felállítandó fogadóállomások enyhíthetnék a problémát, de felvetődött már Ukrajna és Tádzsikisztán is hasonló befogadóállomások telepítése céljából. Magyarország támogatná ezt, mivel jelentősen csökkentené az embercsempészetet a származási országokban.
Magyarországon ez év első nyolc hónapjában 1065 menekültkérelmet nyújtottak be. A legtöbben Vietnamból (226-an) és Kínából (110-en) érkeztek, de sok szerb-montenegrói, grúz és bangladesi állampolgár is jelentkezett. Magyarország tranzitjellegét bizonyítja, hogy a benyújtott kérelmek harmada esetében szüntetik be az eljárást, jellemzően a menedékkérő eltűnése miatt, aki valószínűleg valamelyik nyugat-európai országba távozott. Az idén eddig ötszáz személyről derült ki, hogy már Magyarországon regisztrálták őket az Eurodac nevű ujjlenyomat-azonosító rendszerrel, majd tőlünk nyugatabbra ismét menedéket kértek. A három magyarországi befogadóállomáson jelenleg 458 fő tartózkodik, magánszálláson többnyire kínai és vietnami menekültek élnek.
