Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Brüsszelben 1999 óta megszakítás nélkül tart az ingatlanboom. Nem véletlenül azóta, hiszen a NATO és az Európai Unió kibővülése, illetve annak folyamata nemcsak az euro-atlanti integráció intézményei, de a különböző think-tankek, lobbyirodák, konzultációs cégek apparátusát is alaposan felduzzasztotta. Ez persze a piacnak csupán egy szegmensére hat, a szerényebb, lerobbant házban vagy külvárosban lévő lakások iránti keresletet érthetően kevésbé befolyásolja. A lakásárak Brüsszel elit negyedében és a város közvetlen szomszédságában évente 5–10 százalékkal nőnek, amire a hatvanas évek vége óta nem volt példa.
A kereslet felduzzadása ellenére sok az üresen álló lakás, a tulajdonosok inkább kivárnak, ha nem kapják meg a remélt lakbért, havi 10–25 eurót négyzetméterenként – az utóbbi körüli ár persze tényleg szélsőség, a pazarul felújított (nem bútorozott) lakásban nem ritka a formatervezett kiegészítő bútor, a luxuskonyhához, fürdőszobához a legjobb minőségű háztartási gépek járnak. Ixelles, Uccle fölkapott körzeteiben a lakáspiacon 2500 euró/négyzetméternél kezdődik az eladási ár, és ez még csak nem is luxuslakás, viszont szerencsés esetben jár hozzá hely a teremgarázsban, vagy beálló. Ha nem, a ritka parkolóhely miatt a késő esti órában már csak tilosban lehet megszabadulni az autótól. Külön garázs bérleti díjáért nem ritka a havi 200-300 euró! A kevésbé divatos környékre ez nem vonatkozik. Brüsszel ellentmondásos világa, hogy aki beéri egy kevésbé jól csengő címmel, ami a felkapottól csak néhány percnyire esik, már jelentősen kisebb bért fizet, és nem föltétlenül a minőség rovására.
Tény, hogy Brüsszelben a nagy kereslet ellenére (aminek a nemzetközi alkalmazottak fluktuációja a magyarázata) nem túlzás állítani, hogy a bérlő még az utcát is kiválaszthatja, ahol lakni akar, annyi a kiadó lakás, amihez egyébként gomba módra szaporodnak az ingatlanközvetítő cégek. Jutalékuk egyhavi lakbér vagy az ingatlan árának 1,5–3 százaléka, amit a tulajdonos fizet.
Egy különös logika szerint a szerződést három vagy kilenc évre kötik. Ha a lakó az első évben szerződést bont, háromhavi, a második évben kéthavi, a harmadikban egyhavi bér büntetést fizet. Ugyanez vonatkozik a kilencéves szerződésre is, de a tapasztalatlan külföldieket elriasztja a kilenc év, pedig nem jár több kötelezettséggel, viszont előnyt jelent, hogy addig legfeljebb a törvényes kulccsal emelheti a tulajdonos a lakbért.
