A lisszaboni stratégia azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy 2010-re váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává. A stratégia féléves értékelése nyomán születtek meg a nemzeti akcióprogramok. Az október 15-én már az unió elé kerülő magyar dokumentum négy fő területre koncentrál, ezek a makrogazdasági egyensúly, a foglalkoztatás bővítése, az üzleti környezet javítása és a k+f, az innováció ösztönzése – mondta Baráth Etele miniszter a dokumentum bemutatásakor.
A magyar gazdaság termelékenységében mért elmaradásának oka a gazdaság strukturális adottságaiban, a mikrogazdaság és a vállalati szektor versenyképességében rejlik, ezen belül is elsősorban a gazdaság gyenge innovációs képességében, alacsony k+f ráfordításán. Ezek alapján ösztönözni kell a magánszektor szélesebb körű részvételét a kutatás-fejlesztésben és az innovációban.
A dokumentum szerint a makrogazdaság kiigazítási pályája strukturális változásokra épül, így a pálya végére kialakuló alacsony deficit a későbbiekben is fenntartható. A nyugdíj- és egészségügyi reform, a foglalkoztatást növelő intézkedések és az államadósság csökkentése stabil alapot teremt majd a hosszú távú gazdasági fejlődésnek. A foglalkoztatási stratégia lényege, hogy a munka legyen vonzó és tényleges lehetőség mindenki számára. Ennek érdekében már most is futnak programok, a kormányzat a jövőben még inkább koncentrál majd a foglalkoztatás növelésére – mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A munkanélküliség minden bizonnyal növekszik majd az aktivitási ráta emelkedése miatt. Ez azonban normális folyamat, hiszen ma a társadalom túl nagy része inaktív.
Bodolóczki Linda