Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Könnyű dolga volna Margot Wallströmnek, az Európai Bizottság kommunikációért felelős tagjának, ha az EU-t csupán hazájában kellene „eladnia”. A szociáldemokrata politikus Svédországban nemcsak pártjában, de a választók között is népszerű, és sokak szerint csak rajta múlik, követi-e a várhatóan októberben leköszönő Göran Perssont a pártelnöki és a kormányfői székben. De hát a bizottság alelnökének egyelőre uniós szinten kell bebizonyítania, hogy van értelme a testület történetének első public relation tárcájának. Wallström közzétette ötvenpontos programját, amelynek egyetlen célja polgárközelbe hozni az Európai Uniót. A csomagban nincsenek látványos elemek – és mégis, ha komolyan veszik, alaposan felforgatja az Európai Bizottság eddigi működését. A svéd biztos szerint ugyanis magának a testületnek is alkalmazkodnia kell, nem elegendő, hogy az összes főigazgatóságon működik médiarészleg, hiszen hiányzik ezek koordinációja. Wallström visszautasítja, hogy propagandát akarna folytatni, üzenete azonban egyértelmű: tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió nem beszél önmagáért, a bizottság tevékenységét, a közjó érdekében végzett munkáját el kell adni.
Wallström a bizottság egyetlen tagja, akinek nincs felsőfokú végzettsége – alighanem már csak ezért is érzékeny a kommunikáció legelemibb szempontjára, a közérthetőségre. A jövőben fel kell hagyni a bennfentes brüsszeli zsargonnal, hétköznapi nyelven, egyértelmű fogalmazással kell megvilágítani a bizottsági javaslatokat, magyarázatot adni a szabályozásokra, indokolni az uniós szintű direktívák jelentőségét. A biztos megkülönböztetett figyelemmel követte az EU alkotmányáról kiírt francia és a holland referendum kampányát. Sokatmondó a jelenség, hogy a népszavazás a fiatalok hatalmas tömegeit hagyta közömbösen. A 18–24 évesek részvételi aránya mindkét országban messze az átlag alatt maradt: Franciaországban 34, Hollandiában 54 százalékuk maradt távol. Wallström szerint ennek oka egyrészt az, hogy a hetvenes-nyolcvanas években született nemzedéknek már nem elég arról beszélni, hogy az Európai Unió legnagyobb értéke a békéhez való hozzájárulása. Számára a stabilitás magától értetődő, amihez nem lehet különösebb támogatást szerezni – ehelyett a globalizációs kihívásokra kellene helyezni a hangsúlyt.
A kommunikáció javításának első feltétele a gyorsan, könnyen megtalálható információ. Ezért radikálisan felülvizsgálják az EU honlapját, és az intézmények, a bizottsági főigazgatóságok weboldalainak naprakész, gyorsan frissülő, jól áttekinthető és széles körű tájékoztatást kell nyújtaniuk. Emellett általánossá válik a forró drót szolgáltatás, amelyhez a tagállamokban keresnek partnereket. Egyáltalán a jövőben a jelenleginél sokkal szorosabb viszonyt kell ápolnia a bizottságnak egyrészt a tagállamokban működő képviseletével (a „delegációval”), másrészt az Európai Parlament nemzeti irodájával. Szintén újdonság, hogy az Európai Bizottság tagjainak jobban kell „profilírozniuk” magukat hazájukban, ők lesznek a testület, sőt az uniós intézmények első számú megjelenítői.
