Ha az EB érvényesíteni tudja az akaratát, akkor Szlovákiának valamivel több mint 30 millió eurót, Magyarországnak 200 milliót, Csehországnak 46 milliót, Lengyelországnak 136 milliót, Szlovéniának pedig 5 millió eurót kellene a brüsszeli kasszába utalnia.
Az EB arra hivatkozik, hogy ezekben az országokban a csatlakozás előtt normán feletti árukészletek halmozódtak fel például fokhagymából, rizsből, vajból, narancsléből, baromfihúsból, dohányból, mandarin- vagy halkonzervből. Ezek között vannak olyan áruk is, amelyekről a csatlakozási megállapodásokban nem esett szó - mutat rá a lap.
Pénteken Pozsonyban találkozott Simon Zsolt szlovák, Gráf József magyar és Józef Jerzy Pilarczyk lengyel agrárminiszter, valamint Miroslav Toman cseh és Franc But szlovén mezőgazdasági államtitkár. Megállapításuk szerint az EB követelése igazságtalan és minden jogi alapot nélkülöz. Gráf kijelentette, hogy Magyarország egyetlen eurót sem fog visszafizetni, és végső esetben kész akár az Európai Bírósághoz is fordulni. Simon Zsolt ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy Szlovénia és a visegrádi országok több szavazattal bírnak az Európai Tanácsban, mint Németország és Franciaország együttvéve.
