Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság dokumentumot tett közzé a demográfiai változásokról és ezek következményeiről, amelyek nyomán a tagországoknak újra kell gondolniuk hétköznapjaikat. A témáról széles körű konzultációkat kezdeményez a bizottság azzal a céllal, hogy konkrét programok fogalmazódjanak meg. A következmények az egész uniót érintik, a felkészülés és a lehetséges eszközök megválasztása azonban nagyobbrészt a tagállamok hatáskörébe tartozik, Brüsszel legfeljebb csak segítő kezet nyújthat. A most publikált Zöld Könyvvel a testület elő kívánja segíteni, hogy a Brüsszelbe július 11-ére meghirdetett nemzetközi konferencián minél konkrétabb programok körvonalazódjanak. A kérdést nem lehet elintézni azzal, ha megoldást találunk a korosodó munkaerő gondjára vagy a nyugdíjrendszer reformjára, a problémák ugyanis hétköznapjaink szinte minden szegletét érintik, a vállalatok működését, a munkahelyek szervezését, a várostervezést, a lakások formatervezését, a tömegközlekedést, a városi üzlethálózat kialakítását, sőt még a választói magatartást is – kommentálta a dokumentumot Vladimír Spidla, a bizottság szociálpolitikáért felelős tagja.
Az adatok arra utalnak, hogy 2030-ra a munkaképesek száma az EU-ban 20,8 millióval lesz kisebb a szükségesnél és két aktív lakosra jut majd egy inaktív. 18 millió gyermekkel és fiatallal lesz kevesebb, mint ma, a várható élettartam megnövekszik, és javul az idősebbek egészségi állapota. Az 55–64 év közöttiek száma 24 millióval nő. A babyboom nemzedéke átlépi a nyugdíjküszöböt, a 80 év felettiek száma a jelenlegi 18,8 millióról 34,7 millióra emelkedik az EU-ban. A foglalkoztatás javítása céljából gondoskodni kell arról, hogy minél többen jussanak álláshoz az eddig mostohábban kezelt rétegek közül, vagyis kiemelten kezelni a nőket, a fiatalokat és persze az időseket.
A népességszám szinten tartásához egy nőre átlagosan 2,1 gyermeknek kell jutnia, ezzel szemben 2003-ban csak 1,48 jutott. A baby boom nemzedéknél kisebb a gyerekszám, mint a korábbi generációknál. Miután a szülés után nehezebb újra elhelyezkedni, sokan veszélyeztetve látják a karrierjüket, másokat az ínséges lakáspiac kedvetlenít el. Az egykeséget magyarázza, hogy az első gyerek is később, gyakran 30 éves kor után jön. Az elöregedésnek a lakosság abszolút számára gyakorolt hatása két évtized után jelentkezik: az EU lakossága a 2025-re prognosztizált 470 millióról 2050-re 450 millióra csökken. Már a kilencvenes évek második felétől megfigyelhető volt, hogy az EU régi tagállamaiban a 211 régió közül 55-ben csökkent a lakosság, és az új tagállamokban az 55 régióból 35-ben volt hasonló a trend, részben a természetes népességcsökkenés, részben az elvándorlás miatt.
Az öt legnagyobb tagállam közül csak Nagy-Britanniában és Franciaországban nem kezd fogyni 2050 előtt a lakosság száma. Általában a drasztikus csökkenés 2015-ben kezdődik meg és a század közepére eléri a 10-15 százalékot. A tagjelölt országok közül Bulgáriában és Romániában 21, illetve 11 százalékos, Horvátországban 19 százalékos lesz a fogyás. Törökország a látványos kivétel, ahol 19 milliós, vagyis 25 százalékos növekedés lesz 2030-ig. Ami az EU-n kívüli országokat illeti, Kínában is gyors tempóban halad a népesség elöregedése, 2025-től már fogyni kezd lakosság. Észak-Afrikában vagy a Közel-Keleten sokkal fiatalabb a népesség, de az Egyesült Államoknak sincs félnivalója: az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ig gyarapodik lakossága.
A történelem során sohasem fordult elő, hogy a gazdasági növekedés ne párosult volna a népesség bővülésével – mutat rá a dokumentum. A kormányok feladata a jelenlegi helyzetben, hogy ösztönzőkkel segítse a születési ráta emelkedését és gondoskodjon a „megtervezett” bevándorlási politikáról. Ehhez járulhat még a hatékonyság növelése, így a felnőttkori oktatással, a továbbképzéssel felkutatni a munkaerőpiac tartalékait, és a társadalom szélesebb köreit bevonni a foglalkoztatásba, egyúttal megteremteni az európai egységes munkapiacot.
