Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarok a munkanélküliséget (47 százalék) és a gazdasági helyzetet (33 százalék) tartják az ország legfontosabb problémájának az uniós közvélemény-kutató, az Eurobarometer felmérése szerint. A felmérés – amelyet tavaly októberben és novemberben végeztek el – a tagállamok mellett a négy tagjelölt országra is kiterjedt. Thomas Glaser, az Európai Bizottság budapesti képviseletének megbízott vezetője kiemelte: a magyarok pesszimizmusa az Eurobarometer adataiból is kitűnik, ugyanakkor az is, hogy az átlagnál többet tudnak az EU-ról. Bár az élethelyzetüket és saját egzisztenciájukat tekintve a magyarok 2004 őszén optimistábbak voltak, mint korábban, mégis a teljes képet tekintve itthon sokkal többen (21 százalék) számítottak az élethelyzetük rosszabbra fordulására, mint a tagországok átlaga (13 százalék). A felmérés azt mutatja, hogy az unió egészében is a munkanélküliség és a gazdasági helyzet áll a problémalista élén. A magyarokat leginkább foglalkoztató további gondok között szerepel még az infláció (27 százalék) és az egészségügy helyzete (24 százalék) is. Nagy különbség mutatkozik azonban az EU-s átlag és Magyarország között a terrorizmus és a bevándorlás kérdésének megítélésében: míg a terrorizmust a magyarok 5 százaléka, a bevándorlást pedig 2 százaléka jelölte meg problémának, addig a többi tagországban az előbbi 16 százalékos említési aránnyal a negyedik, a bevándorlás 13 százalékkal pedig az ötödik legfontosabb probléma.
A csatlakozás óta első alkalommal elkészített magyar nemzeti jelentésből kiderül, hogy bár az uniós tagság hazai támogatottsága a csatlakozás óta a korábbi fokozatos esés után újra emelkedni kezdett, a nemzeti identitás általában szólva továbbra is igen fontosnak tűnik Magyarországon. A 25 tagállam közül a Magyarországon megkérdezettek rendelkeznek a legkevésbé európai identitástudattal: a magyarok 64 százaléka vallja magát csakis magyarnak, szemben a ciprusiakkal, belgákkal, franciákkal, akik többsége európainak vallotta magát. A közös európai fizetőeszközt, az eurót a magyarok 60 százaléka támogatja, és csak 26 százaléka ellenzi. Csökkent viszont az EU további bővítésének magyar támogatottsága: az idén végzett felmérés szerint a belépésre váró országok közül Horvátországnak van a legnagyobb támogatottsága Magyarországon, majd Bulgária, Törökország és Románia a sorrend – mondta Hann Endre, a Medián Közvélemény-kutató Intézet igazgatója -, amit aggasztónak is tartott.
A magyarok közül a legtöbben az EU-t és az ENSZ-t tartják a leghitelesebb intézménynek. Az EU iránti bizalom a felmért országok közül Románia és Litvánia után Magyarországon a legmagasabb. A felsorolt intézmények listáján a harmadik és egyben leghitelesebbnek tartott nemzeti intézmény a felmérés szerint a rendőrség. A politikai pártokban a magyarok 18 százaléka bízik, ami csak egy százalékponttal tér el a tagállamok átlagától. A médiumok közül a televíziót tartják a legmegbízhatóbbnak a magyarok. A többség (54 százalék) az EU-átlaghoz hasonlóan inkább nem bízik a nyomtatott sajtóban. A magyarok 54 százaléka gondolja úgy, hogy a tömegtájékoztatás megfelelő mértékben foglalkozik az unióval, de 44 százalék szerint a média túl pozitív képet fest az EU-ról.
Személy szerint a legtöbb magyarnak az unió még mindig az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát jelenti, bár az e választ megjelölők arány csökkent 2004 tavaszához képest. Ebben szerepe volt annak, hogy a régi tagállamok a csatlakozás után átmenetileg korlátozták a szabad munkavállalást. A magyarok a legnagyobb szerepet – mind itthon, mind nemzetközi szinten – a környezetvédelemben szánják az EU-nak, de fontos szerepet tulajdonítanak neki a terror elleni harcban, illetve a kutatás-fejlesztés terén is.
A kutatásból kiderül, hogy az EU-ról alkotott kép Magyarországon alapvetően kedvező: a 14 felsorolt jellemző közül az említések gyakoriságát tekintve az első 7 helyen pozitív jellemzők állnak.
