Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság az év elején hazánknak küldött hivatalos felszólításában mintegy 30 irányelv átültetését hiányolta. Ebből több már megtörtént, csak a bejelentés csúszott – mondta el egy háttérbeszélgetésen Számadó Tamás, az IM osztályvezetője –, illetve van néhány olyan irányelv is, amelyet nem kell átültetni, mert a tárgyuk alapján Magyarország nem érintett (pl. tengeri kikötőkre vonatkozik). A listán mintegy tíz olyan irányelv szerepel, amelynél a szükséges jogi lépések még nem, vagy nem teljes mértékben történtek meg. Ide tartozik a médiatörvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítása, valamint az emissziókereskedelemről szóló jogszabály. Ezekben az esetekben azonban – a médiatörvény módosítását kivéve – a szükséges törvényjavaslatok már az Országgyűlés elé kerültek, illetve a tavaszi ülésszakban oda kerülnek. Az Európai Bizottság felszólítására március 6-áig kell válaszolni.
Magyarország a belső piaci irányelvek hazai jogszabályokba történő átültetése szempontjából a 4-5. helyen áll az EU legutóbbi – novemberi – rangsorolása alapján.
Az Európai Közösségről szóló szerződés értelmében a bizottság eljárást indíthat az Európai Bíróság előtt azon tagállamok ellen, amelyek nem megfelelően ültetik át a közösségi irányelveket, s amennyiben a tagállam a második eljárás után sem hajtja végre a megfelelő lépéseket, bírságot is kivethetnek rá. Eddig csak Görögországnál és Spanyolországnál került sor erre.
A jogharmonizáció rendjében a csatlakozást követően az egyik legjelentősebb változás az volt, hogy a jogharmonizációs programozás nem éves, vagy valamilyen behatárolt időszak vonatkozásában történik, hanem valamennyi újonnan kihirdetett jogi aktusra külön-külön. Az uniós jogi aktus kihirdetésétől számított 30 napon belül az érintett szaktárcáknak jogharmonizációs javaslatot kell készíteniük, amelyet a horizontális tárcákkal (IM, EÜH, PM, MeH) történt egyeztetés után az IM egy adatbázisban tárol. Egyes jogszabályok, így jellemzően a végrehajtási jellegű tagállami jogalkotást igénylő közösségi rendeletek esetén – amelyek sok esetben a kihirdetésükkor hatályba lépnek – a jogalkotási feladatokra már a jogszabály elfogadásának folyamata során meg kell kezdeni a felkészülést. Ráadásul a közösségi rendeleteknek a hatálybalépéstől számítva közvetlenül és teljes egészében érvényesülniük kell a hazai jogszabályban, amihez adott esetben a szükséges intézményi háttér megléte elengedhetetlen, ezért sokszor ennek megteremtése is belső jogalkotást igényel.
