A közelmúltban Brüsszelben elfogadott közös nyilatkozat szerint az internetes telefon pozitívan befolyásolja a nemzetközi versenyt, amelynek egyértelmű nyertese a fogyasztó. Nemcsak a szolgáltatások árának csökkenését vetítik előre, de a terméksála kiszélesedését is. Viviane Reding, az Európai Bizottság információs társadalomért felelős tagja a magán- és az üzleti életre gyakorolt hatását egyenesen az e-maillel hasonlította össze, sőt, szerinte a műszaki fejlődés még ezen is túlmutat majd. Közérdek tehát – így Reding –, hogy az internetes telefonszolgáltatás tovább fejlődjön, a gazdaságosság és az egészséges versenyfeltételek érdekében megvédjék a túlszabályozottság béklyójától.
Az internetes hangkommunikáció közel évtizedes múltra tekint vissza, ám a silány hangminőség, a gyakorta megszakításokkal folyó beszélgetés kevés barátot szerzett. A széles sávok terjedésével azonban egyre népszerűbbek a ma már kiváló minőséget biztosító szolgáltatások. Ezek egyrészt lehetővé teszik a hálózaton belüli kommunikációt, másrészt a telefontársaságok tarifájának töredékéért – a számítógép telefon-előfizetőt is kapcsolni tud, legyen az mobilos vagy vezetékes. „A közelmúltig a VoIP még ott tartott, ahol az e-mail vagy az internet tíz esztendeje” – mondja Reding, megelőlegezve, hogy az Internet Protocol terjedésével az egész távközlési piac átrendeződik, amivel az egész EU hírközlési infrastruktúrája rugalmasabb és költséghatékonyabb lesz.
Hogy a brüsszeli bizottság szívén viseli a kisfogyasztók érdekeit, azt jól mutatja, hogy eljárást kezdeményez a magas roamingköltség miatt a Németországban is szolgáltató Vodafone és a T-Mobile ellen. Brüsszel szerint mindkét cég visszaélt piaci fölényével és a tényleges költségnél aránytalanul drágábban teszi lehetővé a külföldi szolgáltatók rákapcsolódását hálózatukra. A brit Vodafone-nak ez már a második ügye, korábban vele és az O2-vel szemben hasonló okból a brit piaci dominanciával való visszaélés miatt indított eljárást a bizottság. Most mindkét vállalatnak egy hónapon belül kell válaszolnia a vádra, és az uniós versenyhatóság ezt követően dönt arról, hogy kiszabjon-e büntetést. Ennek mértéke elérheti a cég forgalmának 10 százalékát. Ezzel párhuzamosan a bizottság folytatja konzultációját az EU mobil- és internetszolgáltatóival, amelynek célja, hogy a cégek önként mondjanak el profitjuk egy részéről. Amennyiben az említett eljárások tényleges pénzbüntetéssel végződnek, a fogyasztók alighanem jelentős árcsökkenésre számíthatnak.
