Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az euróbankjegyek és -érmék bevezetésének harmadik évfordulóján a megkérdezettek csupán 16 százalékának okoz nagy nehézséget az új pénz. A felének egyáltalán nem, a maradéknak némi problémát jelent euróban számolni. Az elégedettek EU-átlagát (52 százalék) két tagállam, Olaszország (35) és Franciaország (42) húzza le, amelyben alighanem megjelenik az a tény is, hogy – főként Itáliában – általános volt a nézet, hogy a pénzcsere meglódította az inflációt. (Hivatalos EU-adatok szerint az euróra való áttérés csak minimális mértékben járult hozzá árdráguláshoz, a lakosság a „normális” inflációs mértéket egyszerűen az euró rovására írta.)
A bankjegyek felismerése gyakorlatilag sehol sem okoz gondot, míg az érmék kezelése már több nehézséget jelent, különösen Németországban, ahol a megkérdezetteknek csak 57 százaléka volt azon a véleményen, hogy könnyű a pénzérmék megkülönböztetése egymástól. Még mindig viszonylag alacsony az euróban számolók aránya: a 19 százalékos EU-átlag csupán két ponttal emelkedett egy év alatt. Ebben élen járnak az írek (72), míg a „legmaradibbak” a belgák (12). A lakosság több mint harmada úgy érzi, hogy az euró bevezetése óta kevesebbet vásárol, mert attól fél, hogy túlköltekezik. Ugyancsak a egyharmaduk véli úgy, hogy többet ad ki, mert nem érzi a pénz értékét. Feltűnően kevesen tudják, hogy bankkártyájukkal az euróövezet országaiban költség nélkül használhatják a pénzautomatákat. Sőt, fura módon tavalyhoz képest még csökkent is számuk, idén 37 százalékuk szerint kell fizetni a szolgáltatásért (helytelen válasz), szemben a tavalyi 31 százalékkal.
Érdekes, hogy a lakosság csaknem fele szükségesnek tartaná az áraknak a volt nemzeti valutájukban való feltűntetését. Írországban (83), Belgiumban (82) és Luxemburgban (81) nem bánnák, ha kivonnák a forgalomból az egycentest – általában az EU-átlag szerint a lakosságnak több mint fele egyetért az egy- és kétcentes megszűntetésével, bár jelezték attól való félelmüket, hogy ez dráguláshoz vezet. Kevesebb mint harmaduk szeretné, ha az egyeurós bankjegy volna.
Ami az euró nemzetközi szereplését illeti, az a lakosságot hidegen hagyja: csak az emberek 12 százalékát foglalkoztatja különösebben a dollárral szembeni árfolyama, mindazonáltal a megkérdezettek fele helyesen felelte, hogy az euró értékesebb, mint egy dollár. A megkérdezettek 55 százaléka hallott már a stabilitási és növekedési megállapodásról és háromnegyedük szerint ez szavatolja az erős euró stabilitását. Végül a lakosság közel kétharmada úgy gondolja, hogy az új tagállamoknak is át kellene térnie az euróra, mert akkor a fogyasztók könnyebben hasonlíthatják össze az árakat, 30 százalékuk viszont nincs elragadtatva az ötlettől, mert ez szerintük gyengítené az euróövezetet.
