Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Margot Wallström, az Európai Unió első kommunikációért felelős biztosa nem mást tűzött a zászlajára, mint megváltoztatni az EU imázsát, bemutatni az unió barátságosabb oldalát – írja az EUobserver. Wallström nincs irigylésreméltó helyzetben: az európai választások eddigi legalacsonyabb részvételi arányát tekintve ez nem lesz könnyű munka, különösen mert szembesülnie kell a brüsszeli bürokrácián belüli ellenállással is. Mint a bizottság elnökhelyettese felelős az osztályokon átívelő kommunikációs stratégiáért, az egységes üzenetközvetítésért is. Csakhogy a bizottságnak a francia közigazgatási modellre alapozott kultúrája zárt és befelé forduló, nehéz megváltoztatni, ezért a nyitás érdekében harcolnia kell a már jól beágyazódott, megszokott rendszerrel. Néhány dolgon rövid távon lehet változtatni, de a mélyen gyökerező viselkedési kultúra megváltoztatása öt évnél hosszabb időbe is beletelhet – vélekedik Wallström.
Első lépésként a kommunikációs biztos egy kézikönyv segítségével szeretné elérni kollegáinál, hogy az új kommunikációs nézeteket a munkájukba is integrálják és hogy az a vezetési gyakorlatukban is megnyilvánuljon. Wallström munkájának egy része viszonylag egyszerű dolgokra koncentrálódik majd: például hogy a bizottság legfontosabb döntései ne egyszerre kerüljenek napvilágra, főleg azért, hogy ne csak néhány döntés kerüljön a média által felkapott témák középpontjába.
Az új stratégia megvalósítása a rendelkezésre álló szűkös keret miatt is fejtörést okozhat a biztosnak, egyrészt mert a körülbelül 100 milliárd eurós éves költségvetésből 2005-ben a kommunikációs stratégiára csak 45 millió euró jut, másrészt pedig a kommunikációs problémák meghatározása ellenére a stratégia még nem nyugszik biztos alapokon. Mindezek tetejébe munkáját még az is megnehezíti, hogy az EU-kormányok előszeretettel kritizálják Brüsszelt a saját álláspontjuk otthoni támogatottságának növelése érdekében, hiszen sikertelenség esetén sokkal könnyebb Brüsszelt és az ottani bürokráciát hibáztatni.
A biztos szerint jobb kommunikációra lenne szükség, az EU-nak meg kellene tanulnia eladni, mi az erőssége. Úgy gondolja, hogy egy civilizált társadalomnak többet kellene foglalkoznia és nagyobb figyelemmel kellene kísérnie, hogy Brüsszelben hogy és milyen törvények születnek, amelyeket azután a tagállamokban is alkalmazni kell. Szerinte az emberek jobban érdeklődnének a döntések iránt, ha az EB munkahelyeket, nagyobb biztonságot vagy jobb életkörülményeket tudna teremteni.
Walström szerint az EU-alkotmány egy tagállam általi esetleges visszautasítása következtében kialakult politikai krízis kezelése miatt is a reflektorfénybe kerülhet, hiszen az uniós alkotmányt mind a 25 tagállamnak el kell fogadnia, mielőtt érvénybe lépne. Az Európa jövőjét érintő kampányra szánt 9 millió eurós büdzséből azonban nem fog propagandát csinálni – mondta a biztos. Úgy véli, hogy az nem vetne jó fényt a bizottságra. A kampány technikai segítsége – videók, szórólapok – kifejezetten a tagállamok kérésére születnek, és nem az „igen” vagy a „nem” tábor propagandájának segítésére.
A biztosok viszont ettől függetlenül részt vehetnek a kampányban, hiszen joguk van hozzá, de Wallström szerint az alkotmány kampányában a tényszerűségre és a tájékoztatásra kell helyezni a hangsúlyt, figyelembe véve a nemzeti érzékenységet és feltételeket.
