A hazai Equal program célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, elsősorban a roma kisebbség bekapcsolódását, illetve visszatérését a munkaerőpiacra, megteremtse és fejlessze a roma kisebbség tartós foglalkoztatásához szükséges feltételeket, és hozzájáruljon a munkaerőpiacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetés leküzdéséhez.
Az Equal abban különbözik más programoktól is, hogy összegyűjtik és elterjesztik az összes olyan új eljárást, amelyeket kifejlesztettek és sikeresen alkalmaztak a diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség elleni harcban. Az olyan innovatív megoldásokat, amelyek sikeresnek bizonyultak, továbbítják az illetékes szerveknek, így azok integrálhatóvá válnak a strukturális alapok által támogatott tevékenységekbe.
Minden tagországnak el kell készítenie egy Közösségi Kezdeményezés Programot (Community Initiative Programme - CIP) és benyújtania azt a bizottságnak. A CIP tartalmazza az Equal végrehajtására vonatkozó nemzeti stratégiát és az alkalmazandó eszközöket. A CIP keretein belül támogatott tevékenységeket le kell bontani tematikus területekre, megvalósításuk pedig földrajzi és iparági együttműködés keretein belül kell, hogy megtörténjen.
A magyarországi Equal prioritásai:
· A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése.
· Az egész életen át tartó tanulás és a „befogadó” munkahelyi gyakorlatok
támogatása, amelyek a munkaerő-piaci diszkrimináció és egyenlőtlenségek
szempontjából érintett emberek álláshoz jutását és munkában maradását
segítik.
· A nemek közötti munkaerő-piaci különbségek és a foglalkozási szegregáció
csökkentése.
· Menedékkérők munkaerő-piaci és társadalmi integrációjának elősegítése.
Az Equal programban csak fejlesztési partnerségek nyújthattak be pályázatot, amelyekben a következő intézmények vehetnek részt:
· települési önkormányzatok és önkormányzati intézmények,
· cigány kisebbségi önkormányzatok,
· helyi és regionális oktatási intézmények,
· munkaügyi központok,
· gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok, vállalatok, vállalkozások,
vállalkozók (főként kis- és középvállalkozások),
· vállalkozásfejlesztő központok,
· szociális partnerek (munkaadói szervezetek, szakszervezetek, stb.),
· civil, ill. társadalmi szervezetek,
· roma civil szervezetek,
· regionális fejlesztési ügynökségek,
· egyházi fenntartású intézmények, szervezetek,
· kulturális szervezetek,
· jogvédő szervezetek,
· egyesületek.
Minden projekt partnerségi alapokon nyugszik, a partnerek között az összes érdekelt félnek kell lennie képviselőjének: nemzeti és/vagy regionális és/vagy helyi kormányzati szervek; munkaügyi szervezetek; nonprofit szervezetek; vállalkozások (kis-közép előnyben részesítve); szociális partnerek. Minden tagállam meghatározza, melyik partnerségi együttműködési forma felel meg legjobban a nemzeti adottságoknak: földrajzi fejlesztési partnerség (egy speciális régió szereplőit fogja össze); vagy iparági fejlesztési partnerség (iparáganként határozza meg a célcsoportot).
Az Európai Bizottság feladata, hogy európai szinten figyelje és elterjessze az egyes tagállamokban elért eredményeket, legjobb gyakorlatokat. Egyrészt minden tematikus területen sorozatos megbeszéléseket szerveznek, ahol a felek átadhatják tapasztalataikat, másrészt egy adatbázis is a résztvevők rendelkezésére áll, amelyből információkhoz juthatnak, illetve amelyet kiegészíthetnek saját tapasztalataikkal. Harmadrészt az Európai Bizottság minden évben európai szintű vitafórumokat is szervez.
