Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU-csatlakozás idővel a termékpaletta színesedését, tisztább árazást, erősödő transzparenciát és versenyt hoz – foglalta össze lapunk kérdésére a várható, ám közel sem azonnal jelentkező hatásokat Harmati László, az Európai Jelzálog Szövetség alelnöke, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. vezérigazgató-helyettese. Harmati megfontolandónak tartja a lakáshitelekre érvényes European Code of Conduct (ECC) fogyasztóvédelmi szabályainak hazai alkalmazását is, ami tisztább képet ad a hitelfelvevőknek a bankok ajánlatairól.
Európában a jelzálog-hitelezés minden országban egyedi, nemzeti sajátosságokat visel magán, sok adminisztrációval jár, így határon átnyúló szolgáltatások megjelenése valószínűtlen, és sehol sem jellemző a kontinensen. A magas állami támogatás az elmúlt két évben az európai szintre nyomta le a hazai hitelkamatokat, s bár most a támogatás csökkentésével ez átmenetileg magasabb lett, de várhatóan már az év utolsó negyedétől ismét az európai szint felé közelítenek a hazai hitelkondíciók. Ennek ellenére az eurózóna tagállamaiban mindenütt hasonlóak: alacsonyabbak, mint Magyarországon, 3-5 százalék körül szóródnak.
Az elmúlt két év alatt nemcsak újjászületett a magyarországi jelzálogpiac, de már európai mércével mérve is látható méretűvé cseperedett, miközben rendkívül magas jövedelmezőséget produkál. A piac bővülése nem áll meg, sőt az év eleji, átmeneti megtorpanás után egy stabil növekedési pályára állhat az ágazat idehaza. Ezt támasztják alá az EU első bővítési körének tapasztalatai is, hiszen például Portugália csaknem ezer, Írország több mint ötszáz százalékkal, Görögország közel ötszáz, s még Spanyolország is háromszáz százalékkal növelte jelzáloghitel-piacát 1990 és 2001 között, s az olyan fejlett jelzáloghitel-piacon, mint a német, az olasz vagy a brit is, jóval kétszáz százalék feletti bővülést értek el ez idő alatt.
A fejlett piacokon a jelzáloghitel-állomány GDP-hez mért aránya 50–70 százalék, a fejlődőknél 10 százalék körüli, az EU-átlag 40 százalék, Magyarországon ez még csak 5-6 százalék körül alakul.
Eltér a termékszerkezet is. Míg Magyarországon a vásárlási és építési célú lakáshitelek a legnépszerűbbek, a fejlettebb uniós országokban a lakáscélú hitelfelvételek között a felújítási-korszerűsítési hitelek aránya nagy.
Nyugaton több a nem lakáscélú jelzáloghitel, az ingatlanok jóval nagyobb arányban vannak jelzáloggal terhelve, mint Magyarországon. Európa-szerte jellemző, hogy a magyarnál nagyobb az ingatlanokra felvehető hitelösszeg, ez 65–70 százalék a fejlett területeken, ám Dániában az átlag 80 százalék, a kevésbé fejlettek közül Görögországban 40 százalék volt, s Magyarországon is e felé közelít az átlag, bár elvileg a forgalmi érték 50-60 százalékának erejéig is felvehető hitel. A piac fejlettsége a jellemző hitelfutamidőkön is jól nyomon követhető: míg a fejlettebb országokban jellemzően 25 év fölöttiek, addig például Spanyolországban, Görögországban 15 évesek. Magyarországon folyamatosan nő a hitelfelvevők által kért futamidő hossza. Míg 2002-ben még a 10–15 éves, addig 2003-ban a 15–25 éves futamidők voltak a kelendőbbek.
