Uniós csatlakozásával Magyarország kizárólagos jogot követel a tokaji bor elnevezésre azokra a brüsszeli bizottság által hozott szabályokra hivatkozva, amelyek védik a tagállamok nemzeti örökségeit – írta a Dow Jones tokaji borászokra hivatkozva. Az EU még 1993-ban fogadta el a 13 éves – és így 2006-ban lejáró – átmeneti időszakot, amikor a Tokaji, illetve az ezzel kísértetiesen egybecsengő francia Tokay vagy olasz Tocai megjelölést az érintett termelőknek el kell hagyniuk. Franciaország ugyan úttörője a földrajzi eredetet a termék nevével összefüggésbe hozó megjelölések védelmének – Champagne, Cognac –, de évtizedeken át nem tartotta be saját szabályait, hiszen Tokay címkével látták el a borospalackokat azok a borászok, akiknek egyébként évszázadokra visszanyúló alapjuk azért lehet a név használatára. Még az 1560-as években Lazare de Schwendi német tábornok, akinek bronzszobra Elzász bortermelő vidék egyik városkájának főterén áll, a háborúzásból visszatérve ugyanis szőlőtőkéket hozott magával Tokajból.
Néhány ottani termelő már több éve levette a Tokay Pinot Gris címkéről a Tokay szót, mert úgy vélik, hogy ezzel karakteresebben megkülönböztetik borukat az igen zsúfolt piacon. A névváltoztatás azonban sok fogyasztót elbizonytalanított, így sokszor a nagy- és a kiskereskedőknek kell a változtatás okát elmagyarázniuk a vevőknek. (Ezt mindenesetre az sem könnyíti meg, hogy az USA-ban a magyar Tokajit y-vel forgalmazzák.) Magyarországnak néhány órával a csatlakozás előtt Szlovákiával sikerült megállapodnia, hogy a határ túloldalán lévő hegyoldalakon termesztett szőlőkből készült borokat továbbra is megilleti a tokaji elnevezés, ha minőségük ugyanolyan, mint a Tokajban előállítottaké. Olaszország viszont egyelőre még azt is visszautasítja, hogy 2007-ig egyáltalán tárgyaljon a Tocai-borok nevéről.
Bana Péter