A svédországi Hassleholmban elmondott beszédében az 1995 óta EU-tag házigazda ország példáját hozta föl, rámutatva, hogy a belépés után nőtt ugyan a svéd agrárimport – főleg az ország klímája mellett nem termelhető zöldségeké és gyümölcsöké –, de ezzel párhuzamosan az export is dinamikusan erősödött, különösen a feldolgozott termékek és a specialitások terén. A tagság az agrártermelőknek pénzügyi stabilitást és tervezési biztonságot jelent, a kormányok számára lehetőséget teremt a legelmaradottabb régiók pénzügyi támogatására, a fogyasztóknak pedig garantálja az élelmiszerek szélesebb és magas minőségű választékát.
Fischler szerint a csatlakozók fenomenális teljesítményt nyújtottak a felkészülés során részint a termelő- és feldolgozó létesítmények átalakításában, részint az uniós támogatások elnyeréséhez szükséges ismeretek elsajátításában. E folyamat azonban még nem állhat le, mert számos üzem még nem felel meg a normáknak, s vannak elmaradások az állat-egészségügyi és az élelmiszer-biztonsági előírások teljesítése terén is.
