Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
EU6 Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram (2002–2006)
Az Európai Unió a 2000-es lisszaboni csúcstalálkozóján impozáns célt fogalmazott meg az EU6 K+F Keretprogram alapjainak meghatározásakor. Célként tűzte ki, hogy a jelenleg az Amerikai Egyesült Államok és Japán után csupán a világ harmadik legnagyobb K+F térségének számító Európa 2010-re átvegye a vezető szerepet a kutatás-fejlesztés területén mind nagyságrend, mind dinamizmus tekintetében. Ennek eredményeként fogalmazódott meg, hogy 2010-re az EU GDP-jének legalább a 3 százalékát K+F tevékenységre kell fordítani, amelynek úgy kell megoszlania, hogy egyharmad jusson az állami és kétharmad az üzleti szférára.
A cél elérése érdekében a EU6 K+F Keretprogram minden eddiginél magasabb költségvetéssel indult útjára 2002-ben. A 2002–2006 közötti közel ötéves időszakban 17,5 milliárd euró (több mint 4500 milliárd forint!) áll rendelkezésre, ami az EU költségvetésének mintegy 3,9 százaléka (2001-es adat). Ez az összeg azonban a GDP-hez viszonyított arányát tekintve még mindig komoly lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest (Japán: 3,1 százalék; USA: 2,7 százalék, EU–15: 1,8 százalék), így már most megkérdőjelezhető a kitűzött célok elérhetősége.
Az EU6 K+F Keretprogram az eddigi legnagyobb volumenű közösségi program. Célja az Európai Kutatási Térség (EKT) alapjainak letétele, strukturálása és megalkotása annak érdekében, hogy a kibővített Európai Unió 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő K+F térsége legyen. Az EU6 K+F Keretprogram – amelyhez szerves kapcsolódik az EURATOM elnevezésű 6. Nukleáris Kutatási és Képzési Keretprogram – hármas tagolású: az első, egyben legnagyobb költségvetéssel rendelkező blokkba tartoznak a különböző tematikus és horizontális kutatási tevékenységek, a második blokk a kutatási térség strukturálását hivatott elősegíteni különbözi innováció- és infrastruktúrafejlesztési, illetve mobilitási akciókon keresztül; a harmadik blokk a különböző kutatási tevékenységek és politikák koherenssé tételével az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítését szolgálja.
Az EU6 K+F Keretprogram szerkezeti felépítéséből kiderül, hogy nem a klasszikus értelemben vett kutatás-fejlesztésre koncentrált tevékenységekről van szó, hanem sokkal inkább innovatív, újszerű kezdeményezésekről, ahol a partnerek között az európai hozzáadott érték és az együttműködés dominál a projekt előkészítése és megvalósítása során.
Az EU6 szerkezeti felépítése:
1. BLOKK: AZ EURÓPAI KUTATÁS INTEGRÁLÁSA
TEMATIKUS PRIORITÁSOK
Hét, úgynevezett tematikus prioritás jelöli ki a EU6 K+F Keretprogram 1. blokkjának és egyben a keretprogram egészének tartalmi súlypontjait. Ezek azok a szakterületek, ahol az EU középtávon át akarja venni a vezetést a kutatás-fejlesztésben, hogy általa a legfontosabb globális gazdasági térséggé váljon:
1. az élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában
2. az információs társadalom technológiái
3. nanotechnológia és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök
4. aeronautika és űrkutatás
5. élelmiszer-minőség és -biztonság
6. fenntartható fejlődés, globális változás és az ökoszisztémák
7. állampolgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban
HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK
Az ún. horizontális prioritások (a kutatások széles körét átfogó tevékenységek) az EU azon törekvéseit tükrözik, hogy erősítsék a tudományágak közötti együttműködést, valamint a kis- és középvállalkozások széleskörű integrálását a kutatás-fejlesztésbe.
2. BLOKK: AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG SZERKEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
A tudományos kutatás és innovációfejlesztés minden témaköre tekintetében igénybe vehető 2. Blokk célja az Európai Kutatási Térség szerkezeti gyengeségeinek kiküszöbölése, az együttműködés alapjainak megalkotása. (Kutatás és innováció, Humán erőforrások és mobilitás, Kutatói infrastruktúra, Tudomány és társadalom)
3. BLOKK: AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG ALAPJAINAK MEGERŐSÍTÉSE
A 3. Blokk célja az EKT alapjainak megerősítése, elsősorban a nemzeti és regionális kutatás-fejlesztési programok koordinációjának elősegítésével. Ezzel elősegíthető az ún. közösségi tudásbázis fejlesztése, amely elengedhetetlenül szükséges a következetes K+F politikához. A cél több ország vagy régió által kezdeményezett és végrehajtott kutatások közötti szinergia megteremtése, koordinálásuk elősegítése, illetve a kutatási eredményekhez való „kölcsönös hozzáférés” elvének széleskörű alkalmazása. (Koordinációs tevékenységek támogatása, Kutatási és innovációs politikák következetes fejlesztése)
Az ismertetést a jövő heti uniós oldalon folytatjuk!
A végére keretben a Leonardo-cucc!
