Még most is ötszörös az eltérés az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) terén a jelenlegi 15 EU tag leggazdagabb és legelmaradottabb térsége között, de az arány a tíz új tagállam májusi belépésekor
kilencszeresre növekszik – derül ki a brüsszeli bizottság most kiadott felméréséből. Az unióban 213 úgynevezett NUTS–2 statisztikai térség létezik, amelyek közül a 2001-es legfrissebb adatok szerint a
vásárlóerő-paritáson alapuló számítások alapján London belső részében az EU-átlag 263 százaléka az egy főre jutó GDP, míg a legszegényebb régióban, a görögországi Dytiki Elladában 53 százalék, azaz alig valamivel több az átlag felénél. A mostani EU összes NUTS–2 térségének tizedében mértek legalább 125 százalékot és valamivel több mint ötödében 75 százaléknál kisebb értéket. Görögország tizenhárom térsége közül tizenegy esik a 75 százalékos határ alá, Portugáliában hétből öt. Németországban – a volt NDK miatt – tíz ilyen régió van, Spanyolországban hét, Olaszországban öt, Nagy-Britanniában négy, Belgiumban kettő, Franciaországban pedig egy.
A 75 százalékos értéknek különös jelentőséget adhat, hogy az egyelőre csak embrionális állapotban lévő költségvetési elképzelések szerint a regionális támogatások mintegy négyötödére a 75 százaléknál kisebb
értékkel rendelkező térségek tarthatnának igényt a 2007–2013 közötti időszak uniós büdzséjéből. Márpedig a csatlakozó országok 41 NUTS–2 térségéből 37-ben nem éri el az EU átlagának 75 százalékát az egy főre jutó GDP. A négy jómódú térség közül a 135 százalékkal vezető Prága a mostani EU első tíz régiójába se fér be, és utána olyan nagy a szakadék, hogy a következő Pozsony 102 százalékkal éppen csak felette van a 23 554 eurós EU-átlagnak. Összességében az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP 12 017 euró volt 2001-ben Magyarországon, ami a tíz csatlakozó ország közül Ciprus (18 177), Málta (16 221), Szlovénia (15 843), Csehország (14 156) után az ötödik helyet jelentette. A felmérésből az is kiderül, hogy a belépők tíz vezető térségében, ahol a lakosság 22 százaléka él, a GDP 35 százalékát állítják elő. A legszegényebb tíz térségben ugyancsak a népesség 22 százaléka él, de csak a GDP 15 százalékát termeli meg.
A Magyarországon a leggazdagabb a Közép-Magyarországként számon tartott terület és 81 százalékos aránnyal a csatlakozó országok közül egyúttal a harmadik helyezett. A hét magyar térség közül Közép-Magyarország mellett 1999 és 2001 között hat régióban javult a helyzet: Dél-Dunántúlon (37,6-ról 38,7 százalékra), Közép-Dunántúlon (46,8-ről 48 százalékra), Észak-Magyarországon (32,4-ről 33,7 százalékra), Észak-Alföldön (32,1-ről 34,2 százalékra) és Dél-Alföldön (36-ról 36,9 százalékra). Az arány 54,8-ről 53,6 százalékra romlott Nyugat-Dunántúlon, de a térség még így is a kilencedik leggazdagabb a belépők között.
Bana Péter