Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Központi Statisztikai Hivatal szerint át kell gondolni Magyarországon a migrációs politikát. Melegh Attila, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének főmunkatársa a rádiónak nyilatkozva úgy vélte, hogy ha megmaradnak Magyarországon a hagyományos, sok dolgozót igénylő, a feldolgozó iparágat érintő tőkebefektetések, fel kell készülni további nem magyarországi munkaerő alkalmazására. A szakember szerint a bevándorlók miatt feszültségek lehetnek a keleti és déli határvidékeken, ahol magas az ott tartózkodó külföldiek száma, ugyanakkor kevés a munkalehetőség és viszonylag alacsony a tőkebefektetések aránya is.
Más szakértők viszont úgy látják, hogy Magyarországról vélhetőleg 70-120 ezren keresnek majd munkát az Európai Unió tagállamaiban, míg az uniós országokból 60-100 ezer munkavállaló érkezése feltételezhető - írta az eukk.hu -, ami nem jelent lényeges átrendeződést az uniós, illetve a magyar munkaerőpiacon. A szakemberek biztosra veszik, hogy a csatlakozást követő években a fokozódó beruházások, a tőkebeáramlás hatására nő majd az új munkahelyek száma. Ugyanakkor felerősödik a foglalkoztatotti létszám ágazatok és szakmák szerinti átrendeződése is. Ez viszont munkahelyek megszüntetésével is együtt járhat. A foglalkoztatás várhatóan csökken a mezőgazdaságban, lényegében stagnál majd az iparban és nő a szolgáltató szektorban. Feltételezhetően az ipari szektoron belül a húzóágazatokat az építő- és építőanyag-ipar jelenti. Az informatikai és távközlési beruházások is kismértékben növekednek majd a csatlakozást követően.
A csatlakozás nem hoz kedvező változást az agráriumban dolgozók életében, bérük nem emelkedik, és szakértők szerint még az eddigieknél is többen szorulnak ki a mezőgazdaságiból - nyilatkozta a Népszavának Szeremi Lászlóné, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtanácsosa. Mint mondta, míg 1999-ben az összes foglalkoztatott 11 százaléka dolgozott mezőgazdasági munkásként, addig mára mindössze 4-5 százalék. Az uniós csatlakozással a helyzet még súlyosabb lehet: a tagországokban alig 3,7 százalékos a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, így Magyarországon túlfoglalkoztatás van ezen a területen, ezért már a stagnálás is pozitív eredmény volna. A mezőgazdasági dolgozók elvándorlása nem várható, viszont Kelet-Európából valószínűleg érkeznek hozzánk munkavállalók.
Balázs Péter brüsszeli nagykövet, aki májustól az Európai Bizottság első magyar tagja lesz, felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi tagországok által a munkaerő-áramlással kapcsolatban tervezett vagy már be is jelentett korlátozó intézkedéseknek Magyarországra nézve lehetnek bizonyos közvetett hatásai is. Mivel ilyen körülmények között az új tagországok munkavállalói a jelenlegiek munkaerőpiacára nehezebben tudnak bejutni, az újak között indulhat meg munkaerő-áramlás, elsősorban azokból az országokból, amelyekben viszonylag nagy a munkanélküliség. Magyarország például a lengyel vagy a szlovák munkavállalókat vonzhatja. Így olyan folyamatok keletkezhetnek, amelyekkel eddig nem számoltunk - mondta. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy Magyarország korlátozni akarná a külföldi munkaerő beáramlását. Mindössze arról van szó, hogy mérlegelni kell majd az új folyamatok várható hatásait - hangsúlyozta Balázs Péter. Mint mondta, negatív hatásokat sem lehet kizárni, ezek kezelésére azonban megvannak az eszközök, amelyeket csak olyan esetekben kell alkalmazni, amikor valamelyik térségben vagy ágazatban egyértelműen bizonyíthatók a kedvezőtlen hatások - írta a FigyelőNet. A jelenlegi tagállamok által az utóbbi időben gyors egymásutánban bejelentett korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban megállapította: Magyarországot ez különösebben nem érinti, mert nem tipikus munkaerő-kibocsátó.
