Az Európai Parlament delegációjával lefolytatott egyeztetés után a miniszterek tanácsa elfogadta az Európai Unió közbeszerzési direktívájának módosítását. A változtatás egyik fő célja az egyszerűsítés volt, így a korábban a szállításokra, a szolgáltatásokra és a munkavégzésre vonatkozó három külön szabályozást összevonták egyetlen törvénybe, amivel a cikkelyek száma csaknem a felével csökkent. A rendelkezések egyszersmind felhasználóbarátabbak lettek, vagyis mind a beszerzési tenderek kiírói, mind a pályázók számára könnyebben áttekinthetők, s az előbbiek számára pontosabban rögzítik a kiírás és az elbírálás kritériumait.
A hatékonyság növelése céljából az új direktíva lehetővé teszi, hogy a pályáztatók és pályázók komplex tenderek esetén dialógust folytassanak a szerződések feltételeit tisztázandó - persze anélkül, hogy ez rovására menne az átláthatóságnak és az egyenlő elbánásnak -, továbbá nagyobb rugalmasságot biztosít a tenderek kiíróinak a beszerzésekkel kapcsolatos elvárásaik pontos megfogalmazásában. A korszerűsítés jegyében a módosított szabályozás ösztönzi az elektronikus eszközök használatát a pályázatok kiírása és benyújtása terén.
A változtatások természetesen nem érintik azt az alapelvet, hogy bizonyos értékhatár felett a központi kormányoknak, a regionális és helyi önkormányzatoknak és a hozzájuk tartozó szervezeteknek a beszerzésekre nyílt tendert kell kiírniuk, amelyen egyenlő joggal vehet részt minden pályázó az EU bármely országából. Ugyanakkor az új direktíva lehetőséget ad arra, hogy a kiírók speciális környezetvédelmi vagy szociális szempontokat érvényesítsenek, például járművásárlásnál tekintetbe vegyék a károsanyag-kibocsátást, illetve előnyben részesítsék a fogyatékos embereket foglalkoztató pályázókat. Újdonság, hogy a távközlés kikerül a direktíva hatálya alól, mivel itt a liberalizáció nyomán megvalósult a teljes körű verseny; idővel hasonlóképp megszűnhet a direktíva érvénye más szektorokra, így az áram- és vízszolgáltatásra vonatkozóan is.
A miniszteri tanács döntésével egyidejűleg az Európai Bizottság jelentést tett közzé az uniós közbeszerzési gyakorlat eddigi alakulásáról és kilátásairól, különös tekintettel az államháztartási vonzatokra. A dokumentum szerint a hetvenes évek óta - amikor a direktíva első változata életbe lépett - az uniós szintű verseny és az ebből adódó országok közti árkonvergencia hatására 30 százalékkal csökkentek az állami szervek által árukra, szolgáltatásokra és munkavégzésre kifizetett árak. A verseny azonban, mint a továbbra is fennálló árkülönbségekből kitűnik, még nem teljes. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy ha a piac tökéletesen nyitottá válna, az árak további tíz százalékkal eshetnének. Ennek óriási jelentősége van, figyelembe véve, hogy jelenleg a közbeszerzési piac éves értéke 1500 milliárd euró, ami az EU teljes bruttó hazai terméke (GDP) 16,3 százalékának felel meg. A tízszázalékos árcsökkenés azt eredményezné, hogy egyetlen tagország államháztartási hiánya sem haladná a GDP 3 százalékát.
Domokos Erika
Papp Zoltán